Kiderült, mi okozhatta Leonardo da Vinci halálát

Leonardo de Vinci élete utolsó két évét stroke-ok sorozata keseríthette meg, amelyek jelentősen lecsökkentették motoros aktivitását, és végül a halálához vezettek – állítja két kutató a The Lancet Neurology című lap júniusi számában megjelent tanulmányban.

A tanulmányt jegyző két olasz orvos több száz éves forrásokat vizsgált meg, hogy rekonstruálja a reneszánsz zseni egészségi állapotát 1517-től 67 éves korában, 1519-ben bekövetkező haláláig. „Aragóniai Lajos bíboros Antonio de Beatis által lejegyzett naplójából megtudhatjuk, hogy Leonardónak a jobb keze 65 éves korában lebénult. Az ősi dokumentum szerint azonban da Vinci ennek ellenére is festett, rajzolt és tanított” – mondta Antonio Perciaccante, a goriziai kórház belgyógyászati osztályának munkatársa a Discovery Newsnak.

Perciaccante és szerzőtársa, Alessia Coralli, a castellanai kórház sebészeti osztályának orvosa szerint a beszámolóból az derült ki, hogy jobb kezének lebénulása részleges fizikai nehézségeket ugyan okozott Leonardónak, szellemileg azonban teljesen ép maradt. A művész egészségi állapotának nyilvánvaló leromlásáról számolt be Giorgio Vasari 16. századi itáliai festő, építész, A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munka szerzője is. Vasari művében az idős Leonardót beteg, ágyhoz kötött emberként festi le, aki nem volt képes felállni anélkül, hogy szolgálói segítségét igénybe vette volna. „Hónapokon át beteg volt” – írta Vasari.

Perciaccante and Coralli abból indultak ki, hogy stroke-ok sorozata foszthatta meg önállóságától Leonardót. „Hipotézisünk szerint az első stroke következtében bénult le a keze. Ezt további stroke-ok követték, amelyek da Vinci egészségének és motoros képességeinek romlását eredményezték” – fejtette ki Perciaccante.

Vasari szerint da Vinci 1519. május 2-án halt meg, I. Ferenc francia király karjaiban (ez azonban feltehetően csak legenda). Leonardo halálát a művészettörténész szerint egy „roham” okozta. Perciaccante szerint a kifejezés egy hirtelen rosszullétre vagy egy gyakorta visszatérő betegség tüneteire utal, vagyis tökéletesen leírja a stroke fogalmát. A kutatók szerint a visszatérő stroke gyanúját az orvosi szakirodalom is alátámasztja.

„Köztudott, hogy azok körében, akik átesnek egy stroke-on, megnő az esélye annak, hogy további stroke-okon is átesik” – mondta Perciaccante. A kutató megjegyezte, hogy 5 páciensből közel egy esik át újabb stroke-on az elsőt követő 90 napon belül. Perciaccante hozzátette: nem tudják, hogy genetikai betegségek is közrejátszhattak-e Leonardo egészségi állapotának leromlásában, az újonnan azonosított leszármazottak vizsgálata azonban ebben a szempontból közelebb vihetne minket a válaszhoz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén