Egész Európát meghívták a bécsi kongresszusra, de a legfontosabb kérdésekben csak öt ország döntött
2024. június 9. 15:05 MTI
209 éve, 1815. június 9-én írta alá Európa öt nagyhatalma – Nagy-Britannia, Poroszország, Oroszország, Ausztria és Franciaország –, valamint Svédország és Portugália a bécsi kongresszus végső jegyzőkönyvét (Acte Finale). A kongresszus által létrehozott rendszer fennmaradását az 1815 szeptemberében megkötött, az 1848-as forradalmakig fennálló Szent Szövetség biztosította. A kongresszus figyelmen kívül hagyta a nemzeti elvet és dinasztikus hatalmat erőltetett Európára, ezért már a maga idejében sokan kritizálták.
A Bécsi Kongresszus ábrázolása
Korábban
A Napóleon elleni győztes koalíció hadai 1814. március 31-én vonultak be Párizsba. A lemondásra kényszerített császár helyett XVIII. Lajos került a francia trónra, aki május végén aláírta a Franciaországot minden hódításától megfosztó békeszerződést, amelynek titkos záradéka rendelkezett a kongresszus megtartásáról.
A tanácskozásra Európa valamennyi államát meghívták: összesen 200 állam, város és különféle közösség képviseltette magát, csak az Oszmán Birodalom és Nápoly maradt távol (a Nápolyi Királyság élén akkor még Napóleon tábornoka, Murat állt).
A legfontosabb kérdések eldöntésének jogát a négy nagyhatalom – Nagy-Britannia, Poroszország, Oroszország és Ausztria – magának tartotta fenn. A nagy négyeshez – a rendszereken átívelő francia diplomata, Talleyrand ügyes manőverei révén – hamarosan csatlakozhatott Franciaország is, így a Bécsi Kongresszus valójában az ötök bizottsága lett.
A kevésbé jelentős ügyek megtárgyalásába bevonták Portugália, Spanyolország és Svédország képviselőit is, de a kongresszus egésze soha nem ült össze. A munka nélkül maradt diplomaták és előkelőségek szórakoztatását színházi előadások, koncertek és bálok szolgálták, nem hiába hagyta el Ligne herceg száját a mondás: „A kongresszus nem halad, a kongresszus táncol”. (A császárvárosban zajló vidám élet utóbb több zenés filmet ihletett, az 1965-ös Radványi Géza rendezte Táncol a kongresszus főszerepét például a német film két nagy csillaga, Curd Jürgens és Lilli Palmer játszotta.)
A kongresszuson megszabott új európai rend a legitimitás elvére épült: a francia forradalom előtti állapotokat kívánták restaurálni, visszaültetve a trónra a letaszított dinasztiákat és visszaállítva az eredeti határokat. Ez utóbbi persze a hatalmi ellentétek és az egyensúly megteremtésének szándéka miatt nem érvényesülhetett maradéktalanul, s végső soron mégis területi újrafelosztáshoz vezetett.
A kulisszák mögött sötét intrikák, titkos megbeszélések folytak, alkalmi szövetségek alakultak és bomlottak fel. 1815 elején Talleyrand-nak már-már sikerült a Lengyelország és Szászország kérdésében kibontakozó vitában Ausztriával és Angliával orosz- és poroszellenes szövetséget kötnie, de Napóleon 1815. március 1-jei visszatérésének hírére helyreállt a koalíció egysége.
A kongresszust hivatalosan 1815. június 9-én zárták le. A végső jegyzőkönyvet (Acte finale) – mindössze kilenc nappal a Napóleon végső bukását hozó waterlooi csata előtt – írta alá az öt nagyhatalom, valamint Portugália és Svédország képviselői, az olasz rendezést nehezményező Spanyolország csak 1817-ben adta hozzájárulását. A 121 cikkelyt tartalmazó okmány az összes megállapodást tartalmazta, érvényessége az Oszmán Birodalom kivételével valamennyi európai országra kiterjedt.
Francia karikatúra az osztozkodásról
A döntés értelmében Franciaországnak le kellett mondania minden hódításáról, sőt a Napóleon visszatérését követő száz nap miatt területeket vesztett és hadisarc fizetésére is kötelezték. Franciaország északi határán Belgiumból és Hollandiából létrejött az Egyesült Németalföldi Királyság az Orániai-ház uralma alatt, délen pedig a Genovával kiegészült Szárd Királyság. Svájc deklarálta „örökös semlegességét”. A Dániától különvált Norvégiát perszonálunióra kényszerítették Svédországgal. Oroszország megkapta Finnországot, Besszarábiát és Lengyelország legnagyobb részét.
A Német-római Császárság helyett létrejött a 38 tagállamból álló Német Szövetség, Ausztria elnökletével. Poroszország visszakapta elvesztett területeit, Lengyelország egy részét, valamint Észak-Szászországot, Svéd-Pomerániát, Vesztfáliát és a rajnai tartományokat. Ausztria Belgium fejében Észak-Itáliában szerzett birtokokat, Közép-Itáliában Habsburg-dinasztiák kerültek a trónokra, ezen felül Bécs megkapta Salzburgot és Dalmáciát.
Nagy-Britannia korábban megszerzett, a hajózás szempontjából fontos birtokait (többek között Fokföldet, Ceylont) ismertette el a kongresszussal. Új államként létrejött Luxemburg és a Krakkói Köztársaság, az itáliai Pápai Állam pedig visszakapta eredeti határait. Külön pontok foglalkoztak a nemzetközi folyami hajózással, a diplomáciai sorrenddel és elítélték a rabszolga-kereskedelmet.
A kongresszus által létrehozott rendszer fennmaradását az 1815 szeptemberében megkötött, az 1848-as forradalmakig fennálló Szent Szövetség (Oroszország, Ausztria és Poroszország politikai-katonai szövetsége) biztosította, amely két hónappal később, Nagy-Britanniával kibővülve Négyes Szövetséggé alakult. A bécsi kongresszus figyelmen kívül hagyta a nemzeti elvet és fojtogató konzervativizmust erőltetett Európára, ezért már akkor sokat kritizálták.
A múlt században azonban már egyre többen csodálták – Henry Kissinger például e témában írta doktori értekezését –, hiszen fél évszázadra (a krími háború kitöréséig) elejét vette a nagyobb európai háborúknak. Ráadásul ez volt az utolsó nagy európai rendezés, amikor a győztesek és a legyőzöttek egy asztalnál ülve, tárgyalások és alkuk nyomán kötöttek békét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt 10:35
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét tegnap
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen tegnap
- Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley tegnap
- Egy vaskalapos színházigazgatóról mintázta Drakula karakterét Bram Stoker tegnap
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin tegnap
- Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően gyógyult ki a maláriából Bíró Lajos 2024.11.07.
- Munkája közben még az éhségről is elfeledkezett Marie Curie 2024.11.07.