2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Egész Európa Buda visszafoglalását ünnepelte

2022. szeptember 2. 14:50 MTI

A keresztény Szent Liga hadai 336 éve, 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a másfél évszázadon át török kézen lévő Budát. A magyar zászlót Petneházy Dávid tűzte ki a vár fokára. Abdurrahmán pasa karddal kezében halt meg.

Buda visszafoglalása
Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban

A török csak a mohácsi csata után tizenöt évvel, 1541. augusztus 29-én foglalta el végleg Budát, amely Budin néven csaknem másfél évszázadra vilajet székhelye lett. A város képe megváltozott, a Nagyboldogasszony-templomot dzsámivá alakították, a minaretek tornyai szöktek az égbe, a királyi palotába a pasa költözött be.

A török utoljára 1683-ban próbálkozott hódítással, ám nemhogy Bécset nem sikerült bevennie, de a császárváros alatt elszenvedett vereség magyarországi uralmának végét jelentette. A vert hadakat üldöző keresztény seregek még abban az évben bevették a kulcsfontosságú Esztergomot, és I. Lipót király ígéretet tett az egész ország felszabadítására.

1684 márciusában a Habsburgok, Lengyelország és Velence XI. Ince pápa felhívására szövetséget hoztak létre a Szent Liga néven. A Liga seregei Lotharingiai Károly, Lipót sógora vezetésével felszabadították Visegrádot és Vácot, de Budát akkor még nem sikerült bevenniük.

Az újabb kísérletre – alapos előkészületek után – két év múlva került sor. Az Európa minden részéből érkezett 65 ezres sereg, amelynek 15 ezer katonája volt magyar, két irányból vonult fel a Magyar Királyság korábbi székvárosa ellen. Június 12-én értek a város közelébe, s június 17-én váratlan támadással elfoglalták Pestet.

Másnap megkezdődött az ostrom, a Lotharingiai Károly vezette fősereg a vár északi oldalán, a II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett hadtest a Gellért-hegy felől, a déli rondella irányában támadott, a hadak egyik alvezére a későbbi törökverő, Savoyai Jenő herceg volt.

A védelmet az utolsó budai pasa, a hetvenéves Abdi Abdurrahmán irányította mintegy 12 ezer katona élén, 200 ágyúval, a falak mögött hosszú időre elegendő élelmet és puskaport halmoztak fel. Buda erődítései akkoriban az alsóvárosból, a várból, ezen belül a várpalotából álltak, az erősséget négy kapun át lehetett megközelíteni.

Az ostromlók június végére elfoglalták a Vízivárost, ezután megkezdték a rendszeres ágyúzást, és védműveket is építettek a török kitörések megakadályozására. Az első roham július 13-án kudarccal végződött, de tíz nappal később telibe találták a palotában lévő központi lőportárat. A felrobbant puskapor elpusztította az épület dunai szárnyát, a romok alatt 1500 halott maradt.

Károly herceg még a török felmentő sereg érkezése előtt dűlőre akarta vinni a dolgot, ezért július 27-én általános rohamot rendelt el. A palotabástyát és az esztergomi rondellát el is foglalták, s egy hajdú kitűzte a magyar zászlót. A vár azonban továbbra is a török birtokában maradt, és visszaverték az augusztus 3-án indított rohamot is.

A török felmentő seregeit augusztus 14-én Budafok környékén megverték, s Szulejmán nagyvezír Székesfehérvárig hátrált. Az ezt követő napokban kisebb török csapatok váratlan támadással bejutottak ugyan a várba, de a védők számára világossá vált, hogy nem számíthatnak külső segítségre. A Szent Liga seregei viszont jelentős erősítést kaptak, az állandó ágyútűz pedig folyamatosan rongálta a bástyákat.

A döntő rohamot Lotharingiai Károly szeptember 2-ára tűzte ki, a támadás északról és délről egyszerre kezdődött meg. Az ostromlóknak az esztergomi köröndnél és a bécsi kapunál is sikerült behatolniuk a várba, és az ellenség üldözésébe fogtak.

A magyar zászlót Petneházy Dávid tűzte ki a vár fokára. A vitézül védekező Abdurrahmán pasa karddal kezében az Anjou-bástya közelében, félúton a mai Hadtörténeti Múzeum és a Bécsi kapu között halt meg, ma itt áll emlékműve.

A rommá lőtt várban tűzvész tört ki, az ellenállás estére szűnt meg. A nagyvezír serege – látva, hogy Buda elveszett – visszaindult Eszékre, Buda 145 év után felszabadult a török megszállás alól.

A győztesek kincseket keresve mindent feldúltak, az eladható foglyokat megkímélték, a többieket lemészárolták. A romok között csak Marsigli olasz hadmérnök kereste és mentette Mátyás király híres Corvináit. Összeírása szerint a török után 23 mecset, 9 fürdő, 27 sütőház, 4 kolostor, 42 kaszárnya, 1 iskola, néhány népkonyha és 400 szőlőskert maradt.

Buda visszafoglalásának hírét nagy ünnepségekkel fogadta Európa, a piactereken a „Buda eliberata” harsogást lehetett hallani. Rómában XI. Ince pápa szeptember 9-én kapta meg a hírt, és elrendelte, hogy az Angyalvár delet jelző ágyúlövése után minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon.

A Várban a Bécsi kapu téren áll Buda visszavételének emlékműve, amelyet 1936-ben, a diadal 250. évfordulóján állítottak. Kodály is erre az alkalomra komponálta Budavári Te Deumát, s állították fel a Szent Ligát életre hívó XI. Ince pápa szobrát a Hess András téren.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Buda ostroma ismeretlen német festő művénRomeyn de Hooghe metszete Buda bevételéről

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár