Démonoktól a pentagramokig – miről mesélnek a titokzatos középkori templomgraffitik?
2016. március 25. 08:34
Az angol középkori templomok – a szörny- és a démonábrázolásoktól kezdve a halottakért elmondott latin imákig – tele vannak falfirkákkal. De vajon mit árulnak el ezek a sokszor csak nehezen megfejthető rajzok a középkori emberek gondolkodásáról?
Korábban
Kőbe vésett imák
Matthew Champion régész 2015-ben megjelent, Medieval Graffiti című könyvében megkísérli feltárni a közelmúltig szinte teljesen figyelmen kívül hagyott falfirkák jelentését. Munkájában több ezer angliai graffitit vizsgálva igyekszik választ adni a kérdésre – olvasható a historyextra.comon.
Manapság meglehetősen furcsának hatna, és feltehetően az egyházfik rosszallását vonná maga után, ha valaki graffitikkel dekorálná ki egy templom falait, a középkorban azonban teljesen más volt a falfirkákhoz való hozzáállás: teljes mértékben elfogadhatónak tekintették az „Úr házának” falain való megjelenésüket. Az elmúlt évszázadokban egy maroknyi kutatón kívül gyakorlatilag senki sem vett tudomást a középkori graffitik létezéséről, és sokan még manapság is „unatkozó” kórustagok kreálmányaiként tekintenek az alkotásokra, annak ellenére, hogy azok sok esetben jóval a kórusfiúk felbukkanása előtt keletkeztek. Az utóbbi években azonban egyre élénkebb tudományos érdeklődés övezte a kérdéskört.
De miért fontos egyáltalán ezt a kérdést vizsgálni? Matthew Champion szerint a válasz nagyon egyszerű: ha valaki szétnéz a vidéki Anglia templomaiban, az ólomüvegablakoktól kezdve a sárgaréz műemlékekig számos olyan tárgyat és műalkotást talál, amelyet a társadalom mintegy 5-10 százalékát kitevő réteg épített vagy építtetett saját emléke megőrzésére, a társadalom további 90-95 százalékának életét, alkotásait, gondolatait azonban jóval kevésbé ismerjük. Mindennapjaikra olykor persze következtethetünk egyes közép- és kora újkori végrendeletekből és peres iratokból (lásd: Montaillou falu, vagy a 16. században élt friuli molnár, Menocchio története), ezeken kívül azonban rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre a társadalom alsó rétegeinek életéről. Graffitiket azonban az arisztokratáktól kezdve a legalsó osztályok tagjaiig bárki, bármikor rajzolhatott a templom falaira. Ezek az alkotások szinte szó szerint a középkori egyház „elveszett hangjait” jelenítik meg.
A jelenleg is zajló kutatások során kiderült: bár elképzelhető, hogy valóban léteznek unatkozó kórustagok „munkájának” tekinthető falfirkák, a graffitik túlnyomó többsége vallási tartalmat jelenít meg. Egyszerűen fogalmazva: kőbe vésett „imákról” van szó. Egyes esetekben ezt szó szerint vehetjük, mivel – többek között a jó termésért vagy egy jelentős késésben lévő hajó szerencsés visszatéréséért könyörgő, esetleg az elhunyt hozzátartozók lelki üdvéért fohászkodó – latin nyelvű imaszövegek is találhatók a falakon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
