Hitler elfeledett szövetségesei

Csökkent a németek háború utáni kitelepítését helyeslők aránya Csehországban

2017. január 13. 08:33 MTI

Csehországban csökkent azok aránya, akik igazságosnak tartják a németek 2. világháború utáni kitelepítését az országból - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában.

Németek kitelepítése Csehszlovákiából

A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet 2016 novemberében készített felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a németek kitelepítése helyes volt. Másfél évtizede, 2002-ben még 64 százalék vallotta ezt a véleményt. Az egykori kitelepítést elsősorban az idősebbek, a kisebb városok és falvak lakói, a nehezebb körülmények között élők, valamint a kommunista párt és a szociáldemokrata párt hívei tartják továbbra is igazságosnak - állapította meg a CVVM.

A megkérdezettek 25 százaléka szerint a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat le kell zárni. 2002-ben ezt a véleményt 18 százalék vallotta. Ugyanakkor 13 százaléknak az a véleménye, hogy Csehországnak ezért bocsánatot kellene kérnie a németektől, míg 4 százalék kártalanítást is nyújtana a kitelepítetteknek, illetve visszaadná elkobzott vagyonukat. 2002-ben ez az adat 3, illetve 1 százalék volt. A megszólítottak 25 százaléka nem válaszolt, illetve kijelentette: nem érdekli a téma.

A Benes-dekrétumokról, amelyek alapján a németeket kitelepítették, az emberek 43 százaléka véli úgy, hogy továbbra is érvényben kell maradniuk. A megszólítottak 12 százaléka megszüntetné érvényességüket, míg 45 százalék úgy válaszolt, nem tudja. Másfél évtizede ezek az adatok 71 százalék, 4 százalék és 25 százalék voltak.

A régió felmérésben szereplő országai közül - Szlovákia, Lengyelország, Németország, Ausztria és Magyarország - a csehek azt gondolják, hogy a csak a cseh-német kapcsolatokra vannak jelentős negatív hatással a Benes-dekrétumok. Németország esetében a megkérdezettek 39 százaléka, Ausztria esetében 12 százaléka vallja ezt. Magyarország esetében a megkérdezettek 5 százaléka lát negatív, 4 százaléka pozitív hatást, 57 százalék szerint a dekrétumok semmilyen hatással nincsenek a viszonyra, míg 34 százalék nem tudja.

A Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarokat érintő háború utáni negatív intézkedések - szlovák-magyar lakosságcsere, csehországi kitelepítés és reszlovakizáció - megítélésével a cseh felmérés nem foglalkozott. Csehszlovákia 1992-es megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia létrejötte után Prága a korábbi csehszlovákiai magyar-kérdést Pozsony kompetenciájaként kezeli, s csak a szudétanémetekkel foglalkozik.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!