Csaknem 150 év után újra Budapestre gyűlnek tanácskozni Európa régészei

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén látható (MTI / Máthé Zoltán)

Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora a kiállítás hétfői sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a VIII. Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust 1876-ban Rómer Flóris kezdeményezésére és Pulszky Ferenc elnökletével, Trefort Ágoston megnyitójával rendezték meg Budapesten, ahova több száz európai régészt, tudóst és kutatót csábított az esemény.

Az elmúlt másfél évszázadban is több jelentős, nagy volumenű régészeti kongresszust tartottak Magyarországon, például a XI. Nemzetközi Limes-kongresszust 1976-ban vagy a VIII. Nemzetközi Ókori Falfestészeti Világkonferenciát 2001-ben – tette hozzá.

A rektor kiemelte, hogy az Európai Régészek Szövetségének 28. éves találkozóját 1700 regisztrált résztvevővel és több ezer online bekapcsolódó hallgatóval rendezik meg.

Az esemény házigazdája az ELTE, partnerszervezői a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Várkapitányság Nonprofit Zrt.

Virágos Gábor, az MNM régészeti főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy a régészeti konferencia révén másfélszáz év után ismét kiemelkedő szakmai figyelem irányul Budapestre és Magyarországra, valamint a hazai régészeti intézményekre.

Kiemelte, hogy a Kárpát-medence, azon belül a történeti és a mai Magyarország területe Európa és Eurázsia régészete tekintetében egyedülálló szereppel bír. Ez a terület több régészeti-történeti korszakban volt az egész emberiség számára fontos innovációk továbbadásának színtere.

A régészeti csudák országa – országimázs 1876 címmel látható kerítés-kiállítás másfélszer másfél méteres tablóin az érdeklődők részletes betekintést nyerhetnek a 146 évvel ezelőtti világkongresszus eredményeibe, a szervezői munka hátterébe, a korabeli régészeti munkákba és a konferencia számos apró érdekes részletébe.

A kiállítás kurátora P. Barna Judit régész, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet (MNM NRI) Tartalomfejlesztési Igazgatóságának, és Prohászka Péter, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének tudományos munkatársa.

Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb feladata Magyarország régészeti örökségének teljeskörű gondozása, amelyet 2022 januárjától a MNM NRI által lát el. A Nemzeti Régészeti Intézet tevékenységét a régészeti muzeológia és a régészeti örökségvédelem metszéspontjában végzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait