Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását

Új ellenség a láthatáron – a Szent Város ismét ostrom alatt

Bár Jeruzsálem további erődítését már 1229-ben elkezdték a keresztesek és ismét kiújultak a harcok Kairó és Damaszkusz urai között, a keresztény államok felett sötét felhők gyülekeztek.

A háborúban kulcsfontosságú szerepük volt az úgynevezett hvárezmieknek. Az egykor hatalmas perzsiai birodalmat fenntartó szunnita törökök államát a keletről zúduló mongol invázió semmisítette meg, így több tízezer hvárezmi török nyugat felé indulva próbált szerencsét. Raboltak és pusztítottak, amiért a szíriai ajjúbida haderő súlyos vereséget mért rájuk Edessza közelében. Ettől kezdve zsoldosként keresték kenyerüket.

Asz-Szálih Ajjúb kairói szultán (Al-Kamil fia) ki is használta az alkalmat és felvette velük a kapcsolatot, ugyanis újdonsült szövetségesével bekeríthette mindkét ellenségét: a Jeruzsálemi Királyságot és Damaszkuszt.

A hvárezmiek így rászabadultak Szíriára és Palesztinára, végigpusztítva és égetve a vidéket. A jól megerődített Damaszkusz ostromába nem kezdtek bele, de délebbre indulva elfoglalták Tibériást – amelyet még a III. keresztes hadjárat foglalt vissza a keresztesek számára Szaladintól. Nem kis riadalmat keltett a frankokban, amikor a törökök ezt követően tovább zúdultak a Jordánt követve Jeruzsálem felé.

Francesco Hayez festménye a Jeruzsálem falainál éhező keresztesekről

Róbert jeruzsálemi patriarcha, a templomos és a johannita nagymesterrel együtt sietősen a Szent Város felé vette útját és megerősítette a helyőrséget és az erődöket. Bár mire a hvárezmiek 1244. július 11-én megkezdték az ostromot, a templomosok már elhagyták a várost.

Már az első nap betörtek az ostromlók Jeruzsálembe és az utcai harcok során eljutottak az örmény Szent Jakab-kolostorig, ahol lemészárolták a szerzeteseket és az apácákat. Ez a török fellépés semmi jót nem ígért a Szent Város keresztény lakosai és értékei számára.

A Királyság kormányzója és a johannita nagymester a fellegvárból való kitörés során halt hősi halált, de a helyőrség ennek ellenére is kitartott. Keresztény segítség nem érkezett a Szent Város számára, így a védők szövetségesükhöz, a szíriaiakhoz fordultak.

An-Naszr, Kerak emírje, a damaszkuszi szultán alattvalója azonban nem szívelte annyira a keresztényeket, de jelképes felmentésre küldött hadereje is elég volt ahhoz, hogy félelmet keltsen a hvárezmiekben. A törökök így beszüntették a harcokat és szabad távozást ígértek a védőknek a tengerpartig a város feladásáért cserébe.

Mivel semmi kilátás nem volt Jeruzsálem sikeres védelmére, a keresztesek elfogadták az ajánlatot. Augusztus 23-án a védők így átadták a várost a hvárezmieknek és mintegy hatezer keresztény indult útnak nyugat felé az alkunak megfelelően, miközben a törökök birtokba vették a várost.

1. Jeruzsálem ismét keresztes kézen
2. Új ellenség a láthatáron – a Szent Város ismét ostrom alatt
3. Jeruzsálem elvész

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma