Csak holtában térhetett haza a lengyel szabadság bajnoka, Bem József

Bem József

Felrobbanó laborja majdnem megölte

Józef Bem a galíciai Tarnów városában született 1794 márciusában. Középiskolai éveit Krakkóban töltötte és ezen időszak alatt állt be a Napóleon oldalán harcoló lengyel seregbe. A francia császár ugyanis létrehozta a Varsói Nagyhercegséget, ami reménnyel töltötte el a lengyel hazafiakat, akik nemzetük függetlenségének letéteményeseként tekintettek Napóleonra.

Az ifjú Bem tüzérként kezdte katonai pályafutását. Tehetsége és szorgalma hamar szemet szúrt feletteseinek, így a varsói hadapródiskolában, később a tüzérségi felsőiskolán sajátíthatta el a tüzérség haditudományát.

Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában Bem is részt vett, majd a Grande Armée visszavonulása után hősiesen védte az orosz és porosz erők által ostromlott Gdansk városát, egészen annak 1813. decemberi kapitulációjáig.

A francia becsületrenddel kitüntetett tüzértiszt Napóleon bukása után is megtarthatta „állását”, mivel a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus az Orosz Birodalom keretein belül lehetőséget adott a lengyel állami létnek.

A Kongresszusi Lengyelországnak nevezett államalakulatnak, amely saját, bár korlátozott törvényhozó és végrehajtó hatalommal rendelkezett, egy orosz kontroll alatt álló, önálló hadserege is volt. Bem 1826-ig ezen haderő tisztjeként kereste a kenyerét.

Az oroszok bizalmatlanok voltak személyével kapcsolatban és helyzetét súlyosbította az is, hogy többször fegyelmi vétségekbe keveredett, amelynek elbocsátás lett a vége. „Orosz” katonaévei alatt a varsói tüzériskolában oktatott, és a tanítás mellett haditechnikai kísérleteket is folytatott a rakéta ősének tartott, Congréve-féle hadiröppenttyűvel. A fegyverfejlesztés majdnem az életébe került, laboratóriuma ugyanis felrobbant. Ő maga túlélte a balesetet, de arcán örök mementóként megmaradtak a fejlesztő munka nyomai.

Honfitársai meg akarták gyilkolni

Bem 1830 végén, a varsói novemberi felkelésnek köszönhetően tért vissza a hadseregbe. A függetlenségi háborúba torkolló konfliktusban a lengyelek nem indultak esélytelenül, hiszen volt hadseregük, ám annak vezérkara a határozottság terén nem állt a helyzet magaslatán.

Az orosz túlerő végül diadalmaskodott. Bem ebben a háborúban is kitüntette magát. 1831 májusában Ostrołękánál (magyarosan Osztrolenka) tíz lövegével feltartóztatta a cári haderőt, amely 62 ágyúval sikertelenül próbálta elsöpörni a mindenre elszánt, lövegeivel gyorsan pozíciót váltó ütegparancsnokot és embereit.

Az 1831-es osztrolenkai csata

Bem utóvédharcainak hála a szétvert lengyel hadseregnek végül sikerült visszavonulnia. Hősies helytállása bő másfél évtizeddel később az alatta szolgáló Petőfi Sándort is megihlette, aki Az erdélyi hadsereg című versében „Osztrolenka véres csillagának” nevezte vezérét.

A felkelés leverése után, hasonlóan sok ezer lengyel hazafihoz, Bem is emigrációba kényszerült. Nemzete szabadságát azonban nem temette, hanem aktívan szervezkedett, és próbálta fegyveres részvételre bírni honfitársait minden olyan konfliktusban, ahol a szabadság és a haladás erői az önkényuralom ellen harcoltak  A légiószervezés azonban saját honfitársai között sem aratott osztatlan sikert, néhányan a csapatszervező Bem életére is törtek.

1. Felrobbanó laborja majdnem megölte
2. A székelyek Bem apója a végsőkig harcolt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből