Csak az európaiakat nem hívták meg a Tiltott Város felavatására

A Tiltott Város története akkor kezdődött, amikor kínai fővárost a Ming-dinasztia „második alapítójaként” is számon tartott Ming Jung-lö császár elhatározta, hogy a fővárost  Nankingból a több száz kilométerre északnyugatra helyezi át. Peking, vagyis az „északi főváros” Tatu, a Jüan-dinasztia volt fővárosa helyén épült fel.

A császári palotakomplexumot, a Tiltott Várost – amelynek célja az volt, hogy a Ming-uralkodók örökkévaló dicsőségét is hirdesse – 1406-tól 1420-ig építették. Az építkezésen legalább 100 ezer kézműves mesterember és iparos, és mintegy egymillió munkás dolgozott. Csak az négy évbe telt, míg a különleges, dél-kínai nánmú faanyagszállítmányok a Nagy-csatornán át az építkezés helyszínére értek. A több mint 100 tonnás köveket mesterséges jégpályán szállították a Tiltott Város építéséhez. A város köré egy 6 méter mély, 52 méter széles árkot ástak, és egy közel nyolcméteres falat húztak.

Az ünnepélyes felavatásra a kínai újév napján, 1421. február 2-án került sor. Az ünnepségen a legjelentősebb afrikai és ázsiai állam képviselői voltak jelen. A vendégeket bőségesen megvendégelték, és testi vágyaik kielégítéséről is gondoskodtak. A kínaiak az akkor ismert világ országai közül csak az európaiakat nem hívták meg, és ez nem is volt véletlen. A magukat a civilizált világ középpontjának képzelő kínaiak nem óhajtottak kapcsolatba lépni a „barbár” európaiakkal. És ha csak a gazdagsági és katonai erőt nézzük, ekkoriban ez teljesen érthető volt.

A Tiltott Város 24 császár otthona volt. A palotakomplexumba 1912-ig, a császárság bukásáig – az eunuchokon és az ágyasokon kívül – senki sem tehette be a lábát az uralkodó, az „Ég fia”  engedélye nélkül. A manapság már múzeumként funkcionáló épületkegyüttest az UNESCO 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején