Harmincöt éves az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
2005. május 3. 10:34
Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark; ez alkalmából pénteken állandó kiállítás nyílt és könyv jelent meg a park történetéről.
Az eltelt idő alatt öt kontinens 68 országából több mint ötmillió látogató kereste fel az ópusztaszeri emlékhelyet, ahol a hagyomány szerint a honfoglaló magyar törzsek vezetői az első Országgyűlést tartották - mondta Szabó G. László az MTI-nek. Az emlékpark legfőbb nevezetessége a Feszty-körkép; az alkotáson kívül a szabadtéri néprajzi múzeum tizenkilenc épületegyüttese, nyolc szabadtéri kiállítás, harminchárom állandó kiállítás, valamint negyvenöt szobor és térplasztika örökíti meg a magyar történelmet és népéletet - tette hozzá a park közművelődési munkatársa, az ünnepség egyik szervezője.
Szabó G. László elmondta, hogy Erdei Ferenc író, politikus 1970. április 29-én összehívott néhány Csongrád megyei vezetőt, megalkották a leendő emlékpark koncepcióját és bizottsággá alakultak a feladatok megvalósítására. Később országossá növekedett a bizottság, amely jóvá hagyta a rendezési tervet. A rövidebb-hosszabb szünetekkel megszakított munka 1977-től újabb lendületet kapott, és megkezdődött az emlékpark építése. A skanzen első épülete, egy szegedi tanya 1978-ban készült el. A Feszty-körkép restaurálása 1991 októberétől 1995 nyaráig tartott. A magyarok bejövetelét ábrázoló 1.700 négyzetméteres alkotást 1995. július 13-án avatták fel a végleges helyéül szolgáló új rotundában.
A körkép már a restaurálás idején is óriási érdeklődést váltott ki, amely meghatározta a következő feladatot: a park fogadókészségének javítását - mondta Szabó G. László. Mint hozzátette, ezt a célt szolgálta a közhasznú társaság létrehozása, amely átvette a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól az emlékpark gondozását.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.