Bevezetik a cukor, a hús és zsír esetében a jegyrendszert
2004. szeptember 13. 12:06
A mindennapi életviszonyokat Magyarországon a háború az első hónapokban csak alig észrevehetően befolyásolta. Javában tartott a jelentékeny gazdasági konjunktúra. A városban a kedvező munkaviszonyok, a falun az 1939. évi jó termés és az előnyös értékesítési lehetőségek következtében növekedett a lakosság vásárlóereje. Az első rendszabály a kávé és a tea élvezőit sújtotta. A kávéért, az illeték emelése következtében, a korábbi ár háromszorosát kellett fizetni. 1939 vége - 1940 elejétől - "barnult" a kenyér. A malmok a búzát 77 százalékosan (később 85 százalékosan), a rozsot 75 százalékosan őrölték ki, ún. sötét búzalisztet és rozslisztet készítettek. A pékségek csak ezekből süthettek búza-, rozsos és rozskenyeret. A húsfogyasztás visszafogása érdekében, 1939 decemberében a hétfőt és a pénteket "hústalan nap"-nak nyilvánították. 1940 áprilisában bevezették a cukorjegyet: az általános fejadagot városokban személyenként heti 12 dkg-ban, a községekben 7 dkg-ban állapították meg, többet kaptak a terhes és szoptató anyák, a 12 éven aluli gyermekek és orvosi igazolás alapján a betegek. A zsírjegyre hetenként és fejenként 1940 áprilisától 24 dkg, 1941 elejétől 20 dkg járt, a nehéz testi munkások másfélszeres adagot kaptak. A közélelmezési kormányzat tehát elsősorban mennyiségi a minőségi korlátozásokkal tartotta kézben az ellátást. 1940. december közepétől kétségtelenné vált, hogy jóval ridegebb életviszonyokra kell berendezkedni. Egy 1 szobás lakás számára legfeljebb 25 mázsa, egy 2 szobás lakás részére 37 mázsa, egy 3 szobás lakás számára 48 mázsa szenet lehetett vásárolni, tűzifából a szénmennyiség 1,7-szerese járt. A központi fűtés maximális hőfokát a lakásokban nappal 21 fokban, éjjel 16 fokban, a hivatalokban 18 fokban szabták meg. A lakosság oly módon reagált a fejleményekre, hogy megkezdte a felvásárlást, burgonyától a fogkrémig, ceruzától a cérnáig mindent gyűjtöttek a háztartásokban a még nehezebb napokra. Különösen nagy volt a tolongás az üzletekben, áruházakban a karácsonyi vásár idején. Talán mindenki érezte, tudta, hogy az utolsó békebelinek tűnő karácsonyt ünnepelheti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.