A nácik előre tudhattak Drezda bombázásáról
2005. március 8. 11:40
Korábban
A megadás sok német életét menthette volna meg
Az a pontosság, amellyel a levél megjósolja a támadás időpontját, megdöbbentette a történészeket. Franz-Josef Heuser, a Drezdai Hadtörténeti Múzeum igazgatója mondta: `A fontos és érdekes dokumentumoknak kijáró, megkülönböztetett figyelemmel állítottuk ki a levelet. Ma annyit tudunk biztosan, hogy a levél 1945 körül keletkezett. Hogy a bombázás előtt vagy után, egyelőre tisztázatlan.`
"Ám ha találunk is választ valamire, rögtön újak merülnek fel" - folytatta a múzeum-igazgató. "Az a tény, hogy a levél írásának feltételezett dátuma - 1945. február 1. - többször is szerepel a papíron, rendkívül meglepő. Mintha csak hangsúlyozni akarná valaki, hogy február 1-jén írta a levelet. Miért írna valaki két keltezést a levelére? Amikor levelet írunk, meg szoktuk ismételni a keltezést? Bár az is igaz, hogy furcsa és nehéz idők jártak akkoriban."
Hauser a levél valódiságáról szólva azt is megjegyezte: kevés embernek állhatott érdekében egy efféle hamisítvány elkészítése. "A nácik tették volna? Elég valószínűtlen, hiszen csak magukra vonták volna a gyanút, hogy sorsára hagyták a várost és a saját népüket. Ha pedig a szövetségesek csinálták volna, mi lett volna az értelme?"
Hauser egyben visszautasította a német szélsőjobboldalnak azt a törekvését, amely Drezda bombázását a holokauszttal méri össze. Az utóbbi hetekben szélsőséges csoportok politikai népszerűségük növelésére próbálták felhasználni a város bombázásának 60. évfordulóját. "Egyáltalán nem mindegy, hogyan és kik próbálják politikai síkra terelni a teljes megemlékezés-sorozatot" - mondta az igazgató.
Jill Henderson, az Edinburgh-i Egyetem második világháborúval foglalkozó történésze nyilatkozta a Scotsman.com online lapnak: "Nürnberg esetében - amit szintén erősen bombáztak a szövetségesek - például egyetlen éjszaka alatt kitelepítették a lakosságot. Mindenki a környező mezőkön, erdőkben aludt, aztán másnap visszatértek a városba. Az persze más kérdés, hogy mindezt meg lehetett volna-e csinálni Drezdában, hiszen a város tele volt menekültekkel, így a megnövekedett számú lakosság ide-oda költöztetése - a közelítő szovjet hadsereg fenyegetésében - igen nehéz lett volna."
Egyes német vélemények Drezda pusztulásáért is a náci rezsimet tartják alapvetőleg bűnösnek, hiszen a vezetők védtelenül tették ki a bombázásnak a várost. Azzal pedig, hogy nem voltak hajlandóak a megadásra, még számtalan német élet elvesztéséért felelősek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.