2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Kipusztulhat Jézus nyelve: menekülnek a keresztények Irakból

2005. február 16. 11:32

A könyv másodrangú népei

Hivatalos népszámlálást a Baath párt 1960-as hatalomra jutása óta nem tartottak, ezért nehéz megbecsülni az iraki keresztények számát is. Egy néhány évvel ezelőtti (még a nemzetközi beavatkozást megelőző) becslés szerint 600 000 fölé tehető lélekszámuk, ami az akkori lakosság 3 százalékát tette ki.


http://english.epochtimes.com

Iraki apáca a 2004. augusztusi merényletek után,
egy bagdadi keresztény templom mellett

Az iraki keresztények 12 kisebb-nagyobb egyházhoz tartoznak, melyek liturgikus szempontból 3 nagy csoportra oszthatók: a nagy többségben lévő, Róma fennhatósága alá tartozó katolikusokra (457 000), a helytelenül ortodoxnak is nevezett ókeletiekre (152 000) és a protestánsokra (5800). A katolikusok (és a teljes iraki kereszténység) legnagyobb csoportját a káld katolikus egyházhoz tartozók alkotják (390 300); hét püspökük van Irakban; vezetőjük, a babilóniai pátriárka Bagdadban székel. A katolikusok másik csoportja az asszír katolikus egyházhoz tartozik, mely 1783-ban csatlakozott Rómához. A katolikusokhoz tartozik még több kisebb örmény, latin, bizánci és szír szertartású iraki egyház is. Összesen tizenöt katolikus püspök vezet tizenhét egyházmegyét és exarchátust.


Az asszírok számára Irak meglehetősen modern fogalom: őseik már jóval a britek, az ottománok, az arabok és a kurdok előtt Mezopotámia ("a két folyó közti ország") földjén éltek. Mikor a modern Irak létrejött, az asszír keresztények közül sokan ennek az országnak a területére kerültek, másoknak Törökország, Irán és Szíria lett hivatalosan a hazája. Az 1979-es iszlám forradalom után annyi asszír menekült el Iránból, hogy számuk a második világháború előtti népesség 15%-ára esett vissza.


Az asszírokat évszázadok óta üldözik. Eleinte kereszténységük miatt támadták őket, a 19. és 20. században azonban a modern kor találmánya, a nemzet(iség) vált a gyűlölet célpontjává. A 19. századból már források sora bizonyítja: az iszlám kormányok "a könyv népeit" (a keresztényeket és a zsidókat) megtűrt, másodosztályú lakosságként kezelték, pl. külön fejadót vetettek ki rájuk. A nem muszlimokra rótt adó behajtásával az ottománok általában a kurd törzseket bízták meg, akik az államnak tett szolgálaton kívül rendszeresen elrabolták a kurd lányokat és asszonyokat, és váltságdíjat követeltek értük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár