2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Fehér rabszolgák Afrikában

2004. március 25. 09:01

Korábban

Rabszolgák és multik
A jubileumi kiadású hivatalos vállalattörténetek kényes pontjait rendszerint vállalattörténészek, a vállalati archívumok felkent kutatói írják át vállalható, fényes borítású könyvekké.

Kenyéren és vízen

Davis egyik legalaposabb bírálója David Earle, egy máltai kalózokról és a földközi-tengeri kalózkodásról szóló könyv szerzője. Earle szerint Davis ott téved, hogy az 1580-1680-as intervallumból extrapolál, holott ebben az időszakban volt a legintenzívebb a rabszolgakereskedelem. `Davis számai kicsit feltuningoltnak tűnnek, lehet, hogy eltúlozza a jelenséget` - állítja a történész.

Earle professzor ara is figyelmeztet, hogy a kalózok Kelet-Európából raboltak fehér bőrű, de nem keresztény embereket is, mint ahogy Észak-Afrikából feketéket is. "Én nem mernék vállalkozni rá, hogy megsaccoljam a végeredményt" - vallotta be Earle.

A becslések szerint Angliából 7000 embert raboltak el 1622 és 1644 között - javarészt hajók legénységét és utasait. Ám a kalózok gyakran partra is szálltak a kevésbé őrzött partszakaszokon, és éjszakánként rajtaütöttek a mit sem sejtő lakosságon. 1631-ben például az írországi Baltimore falu szinte valamennyi lakosát rabláncra fűzték, ám ugyanekkor Devonban és Cornwallban is voltak támadások. Egy tavalyi régészeti hír szerint pedig a Devon partjainál valaha talált legértékesebb lelet az a 16. századi kalózhajó, amely rabszolgákért indult Anglia felé.

Bár az európaiak 12-szer annyi fekete afrikait hurcoltak Amerikába, mint amennyit a muszlimok Afrikába, valószínű, hogy a szerencsétlen foglyok ugyanolyan embertelen körülménye között sínylődtek. A szerző azt is elmondta: "A nagyközönség, de még a történészek is kész tényként kezelték azt, hogy a rabszolgaságnak mindig faji jellege van, és mindig csak fehérek ejtenek fogságba színeseket. Holott ez egyáltalán nem igaz." Davis azt is hozzátette: a fehér történészek hajlamosak voltak bagatellizálni a fehér rabszolgaságot, hogy a fehéreket lehetőleg gonosz, kolonializáló hatalmakként ábrázolhassák, nem pedig áldozatokként.

A muszlim főurak gályarabként és építőmunkásként dolgoztatták az európaiakat, túlzsúfolt épületekben szállásolták el őket, és - a fehér rabszolgatartókhoz hasonlóan - igen cudarul bántak velük. Csak fekete kenyeret és vizet kaptak. A női foglyokat inkább túsznak tekintették, akikért váltságdíjat lehet követelni - közben persze a palotákban és háremekben dolgoztatták őket. A váltságdíj sok esetben soha nem érkezett meg. Voltak olyanok is, akikkel gazdáik jól bántak, és idővel - a szolgasorból kiemelkedve - inkább megbecsült alkalmazottakká váltak. Másokat egyszeren halálra dolgoztattak vagy agyonvertek. "A legrosszabbul azok jártak, akik elfeledve és egyedül ott ragadtak a sivatagban, esetleg egy gályán, melyről évtizedekig a lábukat sem tehették ki a szárazföldre" - mondta Davis professzor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár