Fehér rabszolgák Afrikában
2004. március 25. 09:01
Egy amerikai történész szerint az észak-afrikai kalózok mintegy egymillió európait raboltak el és adtak el rabszolgának 1530 és 1780 között
Korábban
A jubileumi kiadású hivatalos vállalattörténetek kényes pontjait rendszerint vállalattörténészek, a vállalati archívumok felkent kutatói írják át vállalható, fényes borítású könyvekké.
Egymillió fehér rabszolga Afrikában
Fordítva is megtörtént |
A történészek régóta tudtak a muzulmán kalózok európai rabszolgaszerző portyáiról. Ám Robert Davis szerint a korábbi becslésekhez képest sokkal több emberről van szó - jóllehet ez a szám még mindig csak töredéke a később Afrikából Amerikába horcolt feketéknek. Davis új könyvében (Keresztény rabszolgák, muzulmán gazdák: fehér rabszolgaság a Mediterráneumban, a Barbár-parton és Itáliában, 1500-1800) azt állítja: Európa fehér lakossgából mindösszesen 1 000 000 - 1 250 000 ember végezte rabláncon.
Némely történészek ugyan vitatják Davis szokatlan módszertanát, és végeredményét sem feltétlenül fogadják el. Abban azonban egyetértenek: minden munka fontos, ami segít fellebbenteni a fátylat a kontinens történetének e kevéssé ismert fejezetéről - azokról az európaiakról, akiket afrikaiak döntöttek rabszolgaságba.
A muszlim rabszolgakereskedők vadászterületei elsősorban Itália, Spanyolország, Portugália és Franciaország partmenti városai voltak, de a kalózok rajtaütöttek Anglián, Írországon, sőt még Izlandon is. Mi több, egy beszámoló szerint még 130, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között ingázó amerikai tengerészt is elkaptak 1785 és 1793 között.
Részletes írásos források a rabszolgareskedőktől persze nem maradtak fenn, így Davis professzor a foglyok számának becslésekor az egy adott időben és helyen lévő rabszolgákról szóló forrásokból indult ki. Ebből próbálta megbecsülni, hány ember kellett ahhoz, hogy a meghaltakat, megszökötteket vagy felszabadítottakat pótolják. Ha a gazdák a rabszolgák számát szinten akarták tartani, akkor évente a populáció egynegyedét pótolniuk kellett. Ha 1580 és 1680 között évi 8500 új rabszolgával számolunk, végeredményül 850 000 embert kapunk. Ugyanezzel a módszerrel ugyanezek az adatok az előző és a következő századra is kiszámíthatóak: Davis szerint ezekben az időszakokban összesen 475 000 elrabolttal kell számolnunk.
"A eredmények azt mutatják: az afrikaiak nem raboltak sok rabszolgát Európából, és a rabszolgaság csekély befolyást gyakorolt a kontinens történelmére" - állította könyve megjelenését követően Davis professzor.
Davis maga is elismerte, hogy módszertana nem nevezhető épp ideálisnak, ám Ian Blanchard, az Edinburghi Egyetem gazdaságtörténésze és az afrikai kereskedelem szakértője szerint a végeredmény igencsak valószínűen hangzik: "Soha el nem készült statisztikákat kell utólag rekonstruálnunk, sőt, néha a kiinduló adatok is csak becsléseken alapulnak. Mégis úgy vélem, hogy az egymilliós végeredmény egyáltalán nem meglepő. Teljesen reálisan hangzik."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.