Reneszánsz multimédia
2011. február 9. 10:06
Filippino Lippi festményéről sokáig azt gondolták: a rajta szereplő hangjegyeknek semmi értelmük sincs, csupán találomra pingálta őket oda a művész. Egy kanadai zenetörténész azonban kiderítette, hogy valójában egy ismert olasz reneszánsz dallam bevezető hangjai, s egy eddig ismeretlen melódia olvashatók le a műről.
Korábban
Filippino Lippi egyik kevéssé ismert műve, a "Madonna és a gyermek két angyallal". A tudósok korábban azt gondolták, hogy az angyalok tartotta tekercsen olvasható hangjegyeknek semmi értelmük sincs, csak találomra festette őket oda a művész. Timothy McGee, a Torontói Egyetem zenetudományi professor emeritusa azonban addig silabizálta az alig kivehető tabulatúra-jegyeket, míg rájött: azok bizony egy eddig ismeretlen, ám valódi reneszánsz dallamot írnak le.
"A tabulatúra első jegyei kétségkívül egy népszerű reneszánsz dallam, a Fortuna Desperata kezdő hangjainak felelnek meg" - állítja a zenetörténész. "A folytatás viszont valami egészen más, ami nem is hasonlít a Fortunára." A professzor szerint az egykori zeneszerző épp a népszerű dallam első hangjainak idézésével akarta hallgatói figyelmét felhívni a művére. "A fogást ahhoz hasonlíthatnánk, mintha egy költő egy híres vers első soraival nyitná a saját költeményét" - érzékeltette az eljárást McGee.
A Fortuna Desperatát valószínűleg Simonetta Cattaneo halálára írták, aki Giuliano dei Medici szeretője volt, ám bizonyos vélemények szerint annak bátyját, a hírneves Lorenzót is kitüntette kegyeivel. A dal a 15. századi Itália egyik legnépszerűbb dallama volt, és sok további reneszánsz dallam polifónikus mintájául is szolgált. "Sajnos csak a mű első része olvasható le a festményről. A maradék a tekercs feltekert részén van, az angyalok lábainál. Végignéztem a korszak összes kéziratát, de nem bukkantam a folytatásban olvasható darabnak a nyomára. Ez azt jelenti, hogy ennek a dallamnak ez az egyetlen ismert forrása" - mondja McGee. A kompozíció első modern előadása pár éve Firenzében csendült fel, ahol a látogatók egyszerre csodálhatták meg a festményt és élvezhették a muzsikát.
Filippino Lippi (1457 körül - 1505) a Firenze meletti Pratoban született, botrányos körülmények között. Anyja egy 23 éves apáca, Lucrezia Buti volt, apja pedig a zárda főnöke, Filippo Lippi, egy ötvenes éveiben járó karmelita barát - mellesleg maga is ismert művész. Filippino 12 évesen Botticelli tanítványa lett, aki egyébként fiatal korában Filippino atyjának volt a tanítványa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap