Aláírják a párizsi békét
2004. szeptember 13. 12:06
Három évvel a krími háború kitörése után az európai nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország, továbbá a szintén hadviselő Szárd-Piemonti Királyság és a Török Birodalom a Szajna menti világvárosban aláírják a cári Oroszországgal a párizsi békét, amely véget vet a krími hadműveleteknek (1853. X. 4/16.). A tárgyalásokon, amelyekbe Poroszországot csak diplomáciai tiltakozása után, utólagosan vonták be, a következő megegyezés született: - Oroszországnak hozzá kell járulnia az ún. pontusi záradékhoz, mely szerint a Fekete-tengert demilitarizálják és semlegessé nyilvánítják; - A Dardanellákról szóló szerződést megerősítik (minden nem török nemzetiségű hadihajónak tilos az áthaladás); - Oroszország elveszíti a Duna deltáját, és Dél-Besszarábiát át kell adnia a moldvai fejelemségnek; - A moldvai és havasalföldi fejedelemségek török vazallusok maradnak; - Garantálják a Török Birodalom területének sérthetetlenségét; - Az európai hatalmak garantálják a török keresztények védelmét. A krími háború befejezése és a párizsi béke az európai államok politikájának megváltozásához vezet. A béke miatt Oroszország szakít Nagy-Britanniával. Oroszország elveszíti eddigi hegemóniáját Kelet-Európában és a Balkánon. A Szent Szövetség politikai rendszere ezzel végérvényesen széthullik (Szent Szövetség: a konzervatív európai hatalmak közötti restaurációs politika a liberalizmus és a szabadságmozgalmak ellen). Nagy-Britannia, amely a Török Birodalom védelmezőjeként lépett fel, külpolitikailag megerősödve kerül ki a krími háborúból. III. Napóleon császár Franciaországa új tényezőként jelenik meg az európai hatalmi politikában, amellyel számolni kell, és amely ismét teljes jogú nagyhatalomnak számít.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap