Aláírják a párizsi békét
2004. szeptember 13. 12:06
Három évvel a krími háború kitörése után az európai nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország, továbbá a szintén hadviselő Szárd-Piemonti Királyság és a Török Birodalom a Szajna menti világvárosban aláírják a cári Oroszországgal a párizsi békét, amely véget vet a krími hadműveleteknek (1853. X. 4/16.). A tárgyalásokon, amelyekbe Poroszországot csak diplomáciai tiltakozása után, utólagosan vonták be, a következő megegyezés született: - Oroszországnak hozzá kell járulnia az ún. pontusi záradékhoz, mely szerint a Fekete-tengert demilitarizálják és semlegessé nyilvánítják; - A Dardanellákról szóló szerződést megerősítik (minden nem török nemzetiségű hadihajónak tilos az áthaladás); - Oroszország elveszíti a Duna deltáját, és Dél-Besszarábiát át kell adnia a moldvai fejelemségnek; - A moldvai és havasalföldi fejedelemségek török vazallusok maradnak; - Garantálják a Török Birodalom területének sérthetetlenségét; - Az európai hatalmak garantálják a török keresztények védelmét. A krími háború befejezése és a párizsi béke az európai államok politikájának megváltozásához vezet. A béke miatt Oroszország szakít Nagy-Britanniával. Oroszország elveszíti eddigi hegemóniáját Kelet-Európában és a Balkánon. A Szent Szövetség politikai rendszere ezzel végérvényesen széthullik (Szent Szövetség: a konzervatív európai hatalmak közötti restaurációs politika a liberalizmus és a szabadságmozgalmak ellen). Nagy-Britannia, amely a Török Birodalom védelmezőjeként lépett fel, külpolitikailag megerősödve kerül ki a krími háborúból. III. Napóleon császár Franciaországa új tényezőként jelenik meg az európai hatalmi politikában, amellyel számolni kell, és amely ismét teljes jogú nagyhatalomnak számít.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


művészet
- Sivatagi atyák Firenzében
- Napjainkig megosztó Friedrich Stowasser munkássága
- Élete végén szonetteket írt a Sixtus-kápolna festője, Michelangelo
- Névtelenül jelentette meg könyvét a Frankenstein szerzője, Mary Shelley
- Negatív kritikák sora után vált sikeres festővé Szinyei Merse Pál
- A lovasberényi Cziráky-kastély álomvilága
- Felesége mentette meg az őrülettől a különc Salvador Dalít
- Hogyan fonódtak össze a művészet és a mindennapok a Napóleon utáni Európában? Biedermeier!
- Kezdetben nem nyerte el mindenki tetszését a Pesti Vigadó
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20