Száz éve született Jákov Katz
2004. november 15. 09:47
A magyar származású izraeli történelemtudós, egyetemi tanár, a modern zsidó történetírás megalapítója volt.
A Veszprém megyei Magyargencsen született 1904. november 15-én , s Pápán kezdte iskoláit. Több magyar vallásos főiskolát látogatott, majd Frankfurtban az ortodox jesivák világából kilépve az akkor virágzó ún. Frankfurti Iskola hatása alá került Mannheim Károly révén. A Frankfurti Egyetemen védte meg doktori diplomáját, majd Palesztinába vándorolt, ahol még az állami lét megszületése előtt segített megalapozni az izraeli tudományos életet. Műveit németül, angolul és héberül írta. Egész pályáját annak kutatásának szentelte, hogy az európai zsidóság hogyan lépett ki az ókorból, s hogyan katapultált a modernitásba, vált annak hajtómotorjává. Főbb művei: Begyógyítatlan szakadás, Hagyomány és krízis, Kifelé a gettóból. 1998. május 20-án hunyt el Jeruzsálemben.
Pápán kezdte iskoláit. Több magyar vallásos főiskolát látogatott, majd az ortodox jesivák világából kilépve Frankfurtba ment, ahol Mannheim Károly révén az akkor virágzó Frankfurti Iskola hatása alá került. Frankfurtban szerzett 1931-ben rabbidiplomát, majd a Frankfurti Egyetemen 1934-ben védte meg bölcsészdoktori diplomáját, az utolsó pillanatban, mielőtt a nácik betiltották a zsidók fokozat-szerzéséét. Ezután Palesztinába vándorolt ki, ahol középiskolai tanár, majd a jeruzsálemi egyetemen tanársegéd, docens, a neveléstörténeti tanszék professzora, dékán, majd rektor volt. Még az állami lét megszületése előtt segített megalapozni az izraeli tudományos életet. Műveit németül, angolul és héberül írta. Egész pályáját annak kutatásának szentelte, hogy az európai zsidóság hogyan lépett ki az ókorból, hogyan érkezett meg a modernitásba, s vált annak hajtómotorjává.
Főbb művei: A Hagyomány és válság az emancipáció és felvilágosodás korát tárgyalja Nyugat-Európa történelmében. További fontosabb művei: Elzárkózás és türelmesség, Szabadkőművesek és zsidók, emancipáció és asszimiláció. Egyetlen magyarul is megjelent könyve a Kifelé a gettóból. Utolsó tíz évében ismét a magyar történelem felé fordult, Begyógyítatlan szakadás című művét 1993-ban fejezte be, s a magyar zsidóságnak az 1868-as kongresszuson bekövetkezett hitszakadását elemzi. Martin Buber és Gershom Sholem barátja volt, számos tanítványt nevelt, a Múlt és Jövő folyóirat támogatója volt.
(MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20