35 éve kezdődtek meg az amerikai indián függetlenségi mozgalmak

1969. november 9-én egy csoport indián megszállta a San Franciscói öbölben lévő, egykori börtönszigetet, az Alcatrazt. November 20-án már száznál többen voltak a szigeten, amelyet meg akartak venni az Egyesült Államoktól, 25 dollár értékű üveggyöngyért és színes posztóért. Ennyiért vásárolták meg a hollandok a 17. században a sokkal nagyobb Manhattan szigetét. Megállapodás nem született, az indián kulturális központ nem jött létre Alcatrazon, a hatóságok 1971-re az utolsó indiánt is eltávolították a szigetről. Alcatraz mégis jelkép maradt, s ma is látható az egykori akció emlékére rendezett kiállítás a börtönépületben.

 

Wounded Knee 1890-ben

1973. február 27-én a dél-dakotai Pine Ridge rezervátumban fegyveres indiánok szállták meg Wounded Knee-t, az utolsó indián mészárlás színhelyét. Itt 1890. december 29-n mintegy 300 fegyvertelen sziút ölt meg az amerikai hadsereg 7. lovashadosztálya. Az indiánok 1973. március 16-án kikiáltották az önálló oglala-sziú nemzetet. Az amerikaiak mozgósították speciális fegyveres alakulataikat, s páncélosokkal vették körül Wounded Knee-t. Az indiánok 71 napig tartották magukat, megszervezték az élelmezést, az egészségügyi ellátást és újságot adtak ki. Két fő veszteségük volt, az egyik egy vietnami veterán. Semleges területen folytak a tárgyalások, míg el nem fogyott az élelem és a muníció, s május 8-án megszűnt az indiánok ellenállása. Folytatódtak a tanácskozások, de az amerikaiak ragaszkodtak az 1871-es törvényhez, amely megtiltotta a közvetlen tárgyalásokat az indiánokkal.

 

1978. február 11-én 250 indián indult el gyalog San Franciscóból Washington felé. A hosszú menetelés során több százan csatlakoztak hozzájuk, 1978. augusztus 13-án értek a fővárosba, ahol több ezer indián várt rájuk. A Fehér Ház előtt vertek sátrat, s kilenc napig tartózkodtak ott. Mivel Carter elnök nem fogadta küldöttségüket, Mondale alelnökkel tárgyaltak, s bár gyűléseiken számos fehér és fekete szimpatizáns is felszólalt, eredményt nem értek el. Az emberi jogokat nem csak Kelet-Európán kellene számon kérni - hangsúlyozta Edward Kennedy, aki a hivatalos Amerika részéről az egyetlen résztvevője volt a gyűléseknek. 

 

(MTI)