2025. ősz különszám: Imádunk enni! - Gasztrotörténeti kalandozások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az első asszír felirat Jeruzsálemben

2025. november 12. 18:05 Múlt-kor

A kelet-jeruzsálemi Tzurim-völgyi Nemzeti Parkban feltárt apró kerámiatöredék az első ismert asszír felirat, amelyet Jeruzsálemben találtak. A 2700 éves ékírásos darab bizonyítja, hogy Júda királya és az Asszír Birodalom között hivatalos levelezés folyt a Kr. e. 7. században.

(Forrás: Yoli Schwartz / Izraeli Régészeti Hatóság)
(Forrás: Yoli Schwartz / Izraeli Régészeti Hatóság)

Diplomáciai üzenet a múltból

A Tzurim-völgyi Nemzeti Parkban végzett ásatások során egy kis kerámiatöredék került elő, amely az első asszír felirat Jeruzsálemben. A felfedezést az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) jelentette be október 22-én. A lelet eredetileg a Templom-hegy melletti Nyugati Fal közelében lévő törmelékből származott, és 2700 éves múltra tekint vissza.

Az asszír civilizáció árnyéka Júda felett

Az asszírok a Kr. e. 9–7. század között uralták a Közel-Keletet, mielőtt fővárosuk, Ninive elbukott. A most talált felirat akkád nyelven készült, és az asszír király udvara és Júda királya közötti kapcsolat ritka bizonyítékát őrzi. Az IAA szerint ez „apró, de rendkívül jelentős történelmi lelet”.

Moria Cohen, az ásatás régésze elmondta, hogy földszitálás közben vette észre a különös mintázatú edénytöredéket. „Közelebbről megnéztem, és rájöttem, hogy ékírás. Ilyet itt még soha nem találtunk. Amikor felismertem, hogy valódi felirat, sikítottam az izgalomtól. Elgondolni, hogy 2700 év után én érinthetem meg először – leírhatatlan érzés” – mondta Cohen.

A felirat üzenete: határidő és adóügy

A mindössze 2,5 centiméteres töredék valószínűleg egy királyi bulla, vagyis pecsétlenyomat része volt, amely adófizetéssel vagy kötelezettséggel kapcsolatos üzenetet hordozott. A szöveg egy határidőt – Áv hónap első napját – említi, valamint egy szállítási tisztviselőt. Bár a júdeai király neve nem szerepel rajta, a régészek szerint Ezékiás, Manassé vagy Jósiás uralkodása idején keletkezhetett, amikor Júda Asszíria hűbérese volt.

Az IAA szakértői úgy vélik, a felirat egy késedelmes üzenetre utalhat, ami akár politikai ellentétek jele is lehetett. Ez a fajta hivatalos kommunikáció azt mutathatja, hogy Júda és az asszír adminisztráció között feszült, mégis működő kapcsolat állt fenn.

A felfedezés jelentősége Jeruzsálem történetében

Ayala Silberstein ásatási igazgató szerint a felirat „közvetlen bizonyítékot szolgáltat az Asszír Birodalom és a Júda Királyság közötti hivatalos levelezésre”. A lelet azt is alátámasztja, hogy az asszír befolyás mélyen beépült Jeruzsálem közigazgatásába, különösen a Templomtól nyugatra fekvő lejtőkön, ahol magas rangú tisztviselők élhettek.

Az izraeli tisztviselők szerint a töredék „óriási jelentőségű”, mert először nyújt kézzelfogható bizonyítékot a Jeruzsálem és az Asszír Birodalom közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatokra. Ez az apró felirat nemcsak a Biblia világát hozza közelebb, hanem egy elveszett birodalom hatalmi hálózatát is felfedi.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2025. ősz: Megkésett végtisztesség
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár