A fekete halál első tudományos bizonyítéka Edinburgh-ban

2025. november 4. 19:05 Múlt-kor

A fekete halál első középkori bizonyítékát fedezték fel Edinburgh-ban: egy tizenéves fiú maradványaiban sikerült azonosítani a bubópestis kórokozóját. A Szent Giles-székesegyház területén 1981-ben feltárt csontvázat modern DNS-vizsgálatoknak vetették alá, amelyek megerősítették, hogy a fiatal áldozat a 14. századi járvány idején halt meg.

(Forrás: Edinburgh Városi Tanács)

Korábban

A fekete halál nyomában: Edinburgh középkori titka

A fekete halál pusztítása évszázadokon át legendaként élt a kollektív emlékezetben, most azonban tudományos bizonyíték is megerősítette jelenlétét Skóciában. Egy 14. században elhunyt tizenéves fiú fogain lévő elmeszesedett lepedékben a bubópestis baktériumának, a Yersinia pestis-nek a DNS-ét mutatták ki.

Az 1981-ben, a Szent Giles-székesegyház területén feltárt maradványokat korábban a Royal Mile újjáépítése miatt exhumálták, majd a városi régészeti gyüjteményében őrizték. Most új, korszerű módszerekkel – ősi DNS-szekvenálással, izotópelemzéssel és radiokarbonos kormeghatározással – vizsgálták meg őket.

A pestis áldozata: egy tizenéves fiú élete és halála

John Lawson, Edinburgh város tanácsának régészeti kurátora „nagyon izgalmasnak” nevezte a felfedezést. Mint mondta, a fiatal férfit nem tömegsírba, hanem gondosan, egyéni temetkezésben helyezték el – ez különleges kivételnek számít a járvány idején.

A radiokarbonos vizsgálatok szerint a csontváz 1300 és 1370 között került a földbe, ami egybeesik a fekete halál pusztításának időszakával. A fiú a 115 feltárt csontváz egyike volt, amelyeket csaknem 45 évvel ezelőtt exhumáltak a székesegyház bővítésekor. „Ez a tinédzser azonosíthatóan a fekete halál áldozata volt, maradványai őrzik a bubópestis nyomát – ez óriási áttörés” – mondta Lawson.

A fekete halál tudományos bizonyítéka

A londoni Francis Crick Intézet szakértői végezték a DNS-elemzéseket. A betegség nyomai csontokon nem látszanak, így csak a modern genetikai módszerek képesek kimutatni a fertőzést.

A fekete halált a bubópestis okozta, a középkor legpusztítóbb járványa. A fertőzés a duzzadt, gennyel telt nyirokcsomókról – az úgynevezett bubókról – kapta a nevét. A bőrfeketedés és üszkösödés miatt ragadt rá a „fekete halál” kifejezés. A járvány 1347 és 1353 között söpört végig Európán, és csaknem 50 millió ember életét követelte.

Középkori arcrekonstrukciók és új kutatási eredmények

A projekt nemcsak a pestisáldozatot vizsgálta. Az edinburgh-i, aberdeeni és dundee-i egyetemek kutatói több csontvázról is arcrekonstrukciót készítettek Dr. Maria Maclennan, az Edinburgh-i Egyetem Művészeti Főiskolájának vezetésével.

A St Giles’ templomban megrendezett Edinburgh’s First Burghers (Edinburgh első polgárai) kiállításon öt középkori lakos arcát mutatják be, köztük a pestis idején elhunyt tizenéves fiút, egy 12. századi férfit és egy 15–16. századi nőt is.

Edinburgh múltja új fényben

Lawson szerint az ősi DNS-elemzéseknek köszönhetően „elképesztően részletes képet” kaptak a középkori lakosok életéről, étrendjéről, egészségi állapotáról és származásáról. Az izotópelemzés még azt is kimutatta, hogy a város korai polgárai leginkább a Lothians vidékéről származtak, néhányan pedig a skót Felföldről.

Margaret Graham, Edinburgh városi tanácsának kulturális és közösségi ügyekért felelős vezetője szerint a kutatás „ritka betekintést” ad a város középkori életébe. „Egy fiatal férfi maradványai, aki a fekete halál idején halt meg, rendkívül jelentős lelet. Biztos vagyok benne, hogy még számos titok vár feltárásra” – mondta.

A fekete halál edinburgh-i áldozatának modern vizsgálata nemcsak a középkori járványkutatásban mérföldkő, hanem új ablakot is nyit a város korai történelmére. Az ősi DNS most szó szerint életre kelti Edinburgh első polgárainak arcát – és történetét.