Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
2025. szeptember 27. 17:10 Múlt-kor
A Rijksmuseum legújabb kutatási projektje izgalmas fordulatot hozhat a híres holland festő életművének értékelésében. Kiderült ugyanis, hogy Rembrandt ikonikus festménye, az Éjjeli őrjárat talán nem teljesen az alkotó saját fantáziájának szüleménye: a művész egy korábbi, neves előd munkájából meríthetett ihletet. A felfedezés ismét felszíthatja a régi vitát: vajon hol húzódik meg a határ inspiráció és plagizáció között?

Rembrandt: Éjjeli őrjárat (Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
Anne Lenders, a Rijksmuseum kurátora fedezte fel a hasonlóságot az Éjjeli őrjárat kutyája és egy 17. századi moralista kézikönyv címlap-illusztrációja között. Az illusztrációt Adriaen van de Venne készítette Jacob Cats szexuális kísértések elleni védekezésről szóló könyvéhez. A későbbi vizsgálatok is sorra alátámasztották: Rembrandt valóban Venne művét használta fel saját festménye megalkotásához. A kérdés adott: Rembrandt plagizálta híres elődjét, vagy csupán inspirációt merített tőle?
Shakespeare-hez hasonlóan
Taco Dibbits, a Rijksmuseum főigazgatója szerint Rembrandt imitációja egyáltalán nem volt szokatlan a korban. „Akárcsak Shakespeare, ő is sokszor támaszkodhatott elődeire” – mondta a The Guardiannek. A 16. századi olasz festészeti értekezések is bátorították a kezdő művészeket a másolásra, akik sokszor így sajátították el a festészet alapjait. „Amit ma másolásnak vagy plágiumnak nevezünk, akkoriban egyszerű utánzásnak számított és teljesen elfogadott tevékenység volt” – tette hozzá a szakértő.
Ki volt Van de Venne?
Az 1589-es születésű Adriaen van de Venne a holland aranykor sokoldalú festője, költője és illusztrátora volt. Bár ismertsége soha nem érte el Rembrandtét, a maga korában igenis népszerűnek számított. Gyakran dolgozott együtt Jacob Cats-el, akinek moralizáló könyvei révén munkái széles körben kedveltté váltak.
Rembrandt öröksége
A felfedezés ismét emlékeztet arra, hogy Rembrandt művészetét a kortárs források gazdag világa formálta. Az Éjjeli őrjárat kutyája tehát nem pusztán egy mellékes részlet, hanem annak ékes példája, hogy miként formálta a mester elődje ötletét saját alkotássá.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Egyiptom
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül
- Váza és ópium – újabb bizonyítékot találtak a kutatók az ókori egyiptomi ópiumhasználatra
- Tutanhamon öröksége – száz évvel a felfedezés után
- Rejtett bejáratra utalhatnak Menkauré piramisának titokzatos üregei
- Hiúság az ókori Egyiptomban – egy ősi paróka története
- Ahmose fáraó és a thérai vulkánkitörés
- Ehnaton: a fáraó, aki egyedül akarta uralni az eget
- Bikafej-amulettek Tell el-Farkhából
- Júdás evangéliuma és a gnosztikus titok
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap












