Római sztélé felfedezése Szíriában
2025. szeptember 5. 14:05 Múlt-kor
Az Aleppótól keletre fekvő Manbidzs nyüzsgő piacán egy római sztélé került elő, amely sasával és görög feliratával a hatalom, a vallás és a kultúrák találkozását idézi meg. A lelet nemcsak a régió római jelenlétéről mesél, hanem arról is, miként él tovább az örökségtudat még a háború és fosztogatás közepette is.

Illusztráció
Korábban
A római sas üzenete
Aleppótól keletre, a szíriai Manbidzs piacán egy helyi lakos bukkant rá a különleges kőemlékre. A bazaltból faragott római sztélé egy széttárt szárnyú sast ábrázol, karmai között babérkoszorúval. A több mint kétezer éves síremléket a hatóságok a város ősi hammamjába szállították, majd Aleppóban helyezték biztonságba.
A sas a római ikonográfia egyik legerősebb szimbóluma volt. Jupiter madaraként a hatalmat, az isteni védelmet és a győzelmet testesítette meg. A temetkezésekben az örökkévalóságra, a birodalom iránti hűségre és a dicsőségre utalt. A babérkoszorú a hírnevet, talán egy katonai vagy közigazgatási tisztséget sejtet. Ez a szimbólum világosan jelzi, hogy a sír gazdája a birodalom szövetének szerves része lehetett.
Római sztélé a civilizációk kereszteződésében

Manbidzs az ókorban Hierapolis Bambyce néven ismert virágzó város volt. Stratégiai helyzete a Mezopotámiát a Földközi-tengerrel összekötő útvonalon kereskedelmi és vallási központtá tette. A görög felirat a sztélén azt bizonyítja, hogy a hellenisztikus kultúra és nyelv még Róma uralma alatt is meghatározó maradt. A felirat megfejtése várhatóan neveket, tisztségeket és dátumokat tár majd fel, segítve a történeti kontextus pontosítását.
A manbidzsi sztélé nem csupán régészeti érdekesség. Egy újabb darabja Szíria évezredes történelmének, amely a civilizációk találkozásáról szól. Rámutat, hogy a múlt a föld alatt tovább él, és képes megszólítani a jelent. A római jelenlét, a helyi hagyományok és a hellenisztikus hatások egymásra rétegződése teszi a várost a birodalmi integráció lenyűgöző példájává.
Mit árulhat el a sztélé?
A régészek hamarosan részletes vizsgálatba kezdenek: elemzik a feliratot, a kőzet eredetét és a szobrászati stílust. Ezekből kiderülhet, hogy a sztélét helyben faragták vagy importálták. Bár a válaszok még váratnak magukra, az bizonyos, hogy a lelet új ablakot nyit a múlt megértéséhez.
A múlt kőbe vésett rétegei az emberi kultúra élő archívumát jelentik. Ez a lelet nem nosztalgiát ébreszt, hanem arra figyelmeztet, hogy a múlt értékeinek megőrzése a jövő záloga lehet.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap













