Faltörő kost találtak a tenger mélyén

A faltörő kos

Szicília északnyugati partjainál, több mint 80 méter mélyen, a régészek egy bronz faltörő kost fedeztek fel. Ez a római tengeri hadviselés egyik legismertebb fegyvere volt, amely az i. e. 241-ben vívott Egadi-szigeteki csatában süllyedt el. A felfedezést a Soprintendenza del Mare jelentette be, amely szerint ez már a 27. ilyen típusú lelet, amely a 2000-es évek eleje óta előkerült a térségben.

Hajókat sebzett a faltörő kos

A hadihajók orrára szerelt faltörő kos célja az ellenséges hajók testének áttörése volt. Egyetlen erőteljes csapással képes volt elsüllyeszteni a célpontot. Ezek a fegyverek a tengeri fölény szimbólumai is voltak, ahol a haditechnika és a művészi kidolgozás egyaránt szerepet kapott.

A leletet a Soprintendenza del Mare, az RPM Nautical Foundation és a Society for Documentation of Submerged Sites közös kutatása során találták meg. A feltárásban speciális tengeralattjárókat és a Hercules nevű oceanográfiai hajót használták, amely a nagy mélységek kutatására alkalmas műszerekkel rendelkezik.

Csatatér a víz alatt

A Levanzo és Favignana szigetek közötti rész volt a csata helyszíne. Itt zajlott az első pun háború döntő ütközete Róma és Karthágó között. A római győzelem során több mint száz karthágói hajót süllyesztettek-, vagy foglaltak el, és mintegy tízezer tengerészt ejtettek fogságba.

A víz alatti feltárások során több mint 25 faltörő kos, harci sisakok, kardok, érmék és amforák kerültek elő. Sok sisak a római Montefortino típusba tartozik, amelyek nemcsak védelmet nyújtottak, hanem a katonai identitást is jelezték. A friss leleten is ilyen sisak látható, díszes tollal, ami azt mutatja, hogy a fegyverek propagandaeszközként is szolgáltak.

2000 év a tengerben

A feltárt faltörő kosok mindegyike különbözik a gyártás, a díszítés és a méret tekintetében. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók megismerjék a kor haditengerészeti technikáit, a harci stratégiákat és a különböző hajógyárak munkáját. Az Egadi-szigetek térsége az első ókori tengeri csatatér, amelyet több mint húsz éve folyamatosan kutatnak. A feltárást a néhai Sebastiano Tusa régész indította el, és még évtizedekig tartó munkát ígér.

Az egadi csata Róma tengeri hatalmának megszilárdulását jelentette. A győzelem után Róma átvette az irányítást Szicília felett, és megkezdte terjeszkedését a Földközi-tenger térségében.

A mélység évszázadok óta rejti a hajók, áruk és emberi sorsok maradványait. A víz alatti régészet fejlődése viszont lehetővé teszi, hogy ezek a történetek újra felszínre kerüljenek. Az Egadi-szigeteki csata feltárásai pedig bizonyítják, hogy a múlt nyomai akár kétezer éven át is fennmaradhatnak a tenger mélyén.

Forrás: Tengeri Felügyelőség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege