A birodalom, amely rabul ejtette Nagy Sándort

Illusztráció

A perzsa birodalom születése és hatalma

A Perzsa Birodalom, az ókor legnagyobbja, mintegy 350 évig állt fenn. Területe csúcspontján Irak, Azerbajdzsán, Örményország, Afganisztán, Kelet-Törökország, Szíria, Pakisztán, a Kaukázus, Közép-Ázsia és Arábia egyes részeit ölelte fel. Központja mindig Irán maradt – ugyanaz az ország, amely ma is kulcsszereplő a geopolitikában.

„Átfogta az egyiptomi hatalom utolsó szakaszát, a római terjeszkedést, a görög nagyságot. Mindenki számolt velük” – mondja Lloyd Llewellyn-Jones ókortörténész.

Nagy Sándor hódító hadjárata

Kr. e. 334-ben Nagy Sándor, alig néhány évvel apja, II. Philipposz halála után, megindította hadjáratát a Perzsa Birodalom ellen. Már akkor tudta, hogy a világ meghódítása Perzsia legyőzésével kezdődik. Makedónia már régóta kapcsolatban állt a birodalommal, így nem volt ismeretlen számára annak kultúrája.

Plutarkhosz beszámolója szerint a támadásban 30 000 gyalogos és 5 000 lovas vett részt. A háború három döntő csatában dőlt el: Granikosz, Isszosz és Gaugamela. Bár gyakran állítják, hogy Sándor könnyedén győzött, a valóság ennél árnyaltabb.

A perzsa hadsereg mítosza és valósága

„Sokan azt hitték, a perzsák nem rendelkeztek egységes hadsereggel, de ez nem igaz. Az akhaimenida hadsereg egy gőzhenger volt” – magyarázza Llewellyn-Jones.

Nagy Sándor a nyugati harcmodor előnyeit – falanxokat és hosszú száriszákat – hozta magával, de a perzsák erőssége a lovasságuk volt. A kultúrájuk a lóra épült, és Dareiosz király is így mutatkozott be: népe legjobb lándzsása, íjásza és lovasa.

III. Dareiosz hibája nem katonai, hanem stratégiai volt: megpróbálta utánozni az ellenség harcmodorát, ezzel feladva saját előnyeit. „Ez okozta a vesztét” – mondja a történész.

Vallás, identitás és bukás

A perzsák a vereséget nemcsak katonai, hanem spirituális csapásként élték meg. Hitük szerint Ahura Mazda isten ruházta fel a királyt hatalommal, aki így nemcsak uralkodó, hanem vallási vezető is volt. Az ő legitimitását megkérdőjelezni istenkáromlásnak számított.

„Amikor Sándor megszállta Perzsiát, hamis uralkodónak tartották. Győzelme megaláztatás volt számukra” – magyarázza Llewellyn-Jones. A birodalom társadalma dualista volt: jó és rossz, igazság és hazugság harcát tükrözte, az isteni rend szerint.

Sándor hódít, de Perzsia hódítja meg őt

A makedón hódító végül maga is a perzsa kultúra rabja lett. Perzsa öltözetet viselt, átvette az udvari szokásokat – például a király előtti leborulást –, és három hercegnőt vett feleségül. A szimbolikus gesztusok célja a katonák integrációja volt, de saját népéből sokan elfordultak tőle. Mert az istenként kezelt király eszméje idegen volt a hellén gondolkodástól. Bár Dareioszt legyőzte, a perzsa kultúra győzött felette.

A perzsa uralom alapelve: tolerancia és decentralizáció

Llewellyn-Jones szerint a Perzsa Birodalom a Kr. e. 6. század óta Ázsia kulturális motorja volt. Uralkodói felvilágosult despotizmussal kormányoztak. A meghódított népek bizonyos fokú autonómiát élveztek, és a helyi vezetők maradhattak pozíciójukban, ha elismerték a perzsa fennhatóságot.

Az egyiptomi szatrapia jó példa: a perzsák alkalmazkodtak a fáraói uralom formáihoz, és végül teljesen átvették azokat. A hódítók csak adófizetést és lojalitást követeltek. Az arámi nyelvet, mint közös kommunikációs eszközt, azért használták, hogy a különböző nyelvi közösségeket összekapcsolják.

Egyedülálló kulturális modell

„A perzsák sosem erőltették rá kultúrájukat más népekre, mint Róma vagy Britannia” – emeli ki a történész. Az Akhaimenidák csak akkor avatkoztak be, ha a rend megborult. Filozófiájuk szerint a világ a jó és rossz, igazság és hazugság küzdelme. A király az isten földi képviselője, a perzsa rend biztosítéka.

Ahura Mazda világában minden, ami a birodalmon kívül esett, káosznak számított – olyannak, amit Isten nem akart, de még nem sikerült megszüntetni. Ezzel együtt a perzsák keményen felléptek az ellenszegülés ellen.

Perzsia nem csupán katonai, hanem kulturális birodalom is volt. A történelmi kudarc ellenére öröksége ma is él – és talán ez a legnagyobb győzelme.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek