Valóban titkos a Vatikáni Levéltár?

A vatikáni levéltár (illusztráció)

V. Pál pápa (1605-1621) hozta létre a Vatikán Titkos Levéltárát 1612-ben, ami eredetileg nem volt titkosabb, mint bármelyik más uralkodói kancellária – írja a focus.it.

Miért is titkos a levéltár?

A „titkos” szó a korabeli használatban valójában magánjellegűt jelentett. 2019. október 22-én Ferenc pápa apostoli levélben változtatta meg az Archivio Segreto Vaticano (Archivum Secretum Vaticanum) elnevezését, amit innen Archivio Apostolico Vaticano néven ismerünk – éppen a titkos szóval kapcsolatos félreértések elkerülése miatt.

Eredeti nevében a secretum latin szó jelentése különálló vagy magánjellegű, az apostolicum pedig a pápához tartozást fejezi ki. A névváltoztatás az intézmény jellegén tehát nem változtatott, ami eddig és ezután sem volt nyilvános. A levéltár tudósok és kutatók számára hozzáférhető, egyes részeit továbbra is csak a pápa és legközelebbi munkatársai érhetik el.

A levéltár olyan, mint egy felbecsülhetetlen értékű kincsesláda. Az államtitkárság iratait, a kancellária bulláit és regisztereit, a Rota Romana (az Apostoli Szentszék rendes fellebviteli bírósága) és a kongregációk, tanácsok és nunciatúrák aktáit tartalmazza.

Nagymúltú iratok

Kincsei közé tartozik a templomosok 1308-1310-es perével kapcsolatos 80 pergamen, a Giordano Bruno elleni per összefoglalója (1597) és a Galileo Galilei elleni per tárgyalásának kivonatos jegyzőkönyve – per teljes anyaga elveszett. Őriznek itt pápai leveleket is, valamint a konklávék jelentéseit, lepecsételt borítékokban, amelyeket „senki sem bonthat fel, kivéve, ha a legfőbb pápa engedélyezi.”

Kezdetben a levéltári iratokat a Lateráni Palotában őrizték, ami 1309-ig a pápa hivatalos rezidenciája volt. A 11. századtól kezdve az iratokat két másik helyszínen, a Szent Péter-bazilikában és a Palatinus-palotában külön tárolták. Az iratok nagy része 1309 és 1377 között eltűnt, amikor a pápák Avignonba költöztek.

A 14. század folyamán a levéltár egy részét megsemmisítették, szintén VII. Ince és utódja, XII. Gergely pápa keze által. Csak 1784-ben, évszázados zűrzavar után egyesítették újra az iratokat a Vatikáni Levéltárban.

A levéltár ma

A levéltár 1991 óta a Pigna udvarán található, 20 méterrel a föld alatt, polcainak hossza kiteszi a 80 kilométert.

Megnyitásáról csak a pápa dönthetett. Először XIII. Leó, 1880-ban határozott arról, hogy az 1815-ig keletkezett iratanyag egy részét hozzáférhetővé teszi. 2006 óta az összes pontifikátus dokumentumainak nagy része elérhető a kutatók számára, egészen XI. Piusz (1922-1939) pápaságáig.

A levéltárhoz ma azok a kutatók kaphatnak hozzáférést, akik mesterfokú diplomával rendelkeznek. Naponta 60 fő léphet a kutatótérbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók