Kik rendelkeztek szavazati joggal az athéni demokráciában?
2025. március 17. 19:20 Múlt-kor
Periklész Athénja egyáltalán nem volt mai értelemben vett demokrácia. A választójog nem illetett meg mindekit, elsősorban a származástól és a nemtől függött.

Periklész volt a demokrácia egyik legnagyobb támogatója, uralkodása során folyamatosan arra törekedett, hogy a szegényebb polgárok is részt vegyenek a politikai életben.
Korábban
Periklész (Kr. e. 495-429) Athénjában, a művészet, a kultúra és a filozófia bölcsőjében a demokrácia még biztosan nem olyan volt, mint amilyennek napjainkban ismerjük. A demokrácia szó, amely a démosz „nép” és a krátosz „hatalom” szavakból származik, szó szerint azt jelenti: „népuralom”. Az Kr. e. 5. században azonban nem minden athéni polgár szavazhatott.
Különös demokrácia
Csak a szabad, felnőtt férfiak (azok akik katonai kiképzésüket befejezték) rendelkeztek szavazati joggal. Másrészt a helyben lakó külföldiek (az úgynevezett „metikák”) és a rabszolgák, sőt még a felszabadított rabszolgák is ki voltak zárva.
Külön fejezetet érdemelnek a nők, akik egyáltalán nem vehettek részt a polisz politikai életében. Semmilyen joggal nem rendelkeztek, és a római nőkkel ellentétben nem volt tulajdonuk, sőt még végrendelkezési joguk sem.
A 300 000 polgárból összeségében csak 30 000 választhatta meg a népgyűlés (ekklészia) tagjait. Habár ez a szám eltörpült Athén polgári lakosságához viszonyítva, mégis elképesztően sok ember volt jogosult a szavazásra. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az Athén utáni második polisz, Korinthosz ebben az időszakban csak fele ennyi lakossal rendelkezett.

Spárta és Athén
Mindeközben Spártában teljesen más poltikai berendezkedés volt érvényben: a militáris oligarchikus államforma erős hangsúlyt fektetett a katonai erőre és a társadalmi rend szigorú betartására. A „helótáknak” semmilyen politikai joguk nem volt. Nem vehettek részt a spártai gyűléseken, életük alapvetően a fizikai munkára, azonbelül a földművelésre korlátozódott.
Rendkívül nehéz életkörülményeik miatt a helóták többször is lázadást szerveztek a spártaiak ellen, de megfelelő fegyverek és szervezettség hiányában nem sikerült győzedelmeskedniük.
Athénban azonban minden polgárnak, még azoknak is, akik nem rendelkeztek szavazati joggal, lehetősége volt törvényjavaslatokat tenni, amelyeket az ekklészia megvitatott, majd végül jóváhagyhatott.
A focus.it cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Egyiptom
- Vasbilincseket találtak a ptolemaioszi aranybányában
- A robotkutya elődje: mechanikus eb az ókori Egyiptomból
- Ismeretlen királyi sírt tártak fel Egyiptomban
- Riasztó felfedezés Egyiptomban: végveszélyben Alexandria történelmi városa?
- Különleges leletek Karnakban, 2600 éves aranykincsek
- Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”?
- Howard Carter megtalálta Tutanhamon sírját, most előkerült a táskája is
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek?
- Újabb szenzáció Egyiptomból: II. Thotmesz elveszett második sírját is megtalálhatták
- Skinheadek Magyarországon a levéltári források tükrében 16:05
- A neandervölgyi és a modern ember kulturálisan is „keveredtek” 15:10
- Szemétlerakóból lett Róma egyik dombja a Monte Tesraccio 14:20
- A 30 000 éves keselyű: a vulkáni hamuban megőrzött fosszília 13:03
- Családfőként és politikusként is helyt állt Szilágyi Erzsébet 12:35
- A mesterséges intelligencia megoldott egy 2000 éves rejtélyt 11:04
- 105 éves korában elhunyt az utolsó brit csata pilótája 10:50
- Az ókori Róma házi istenei: hogyan védték a penátok és a lárok az otthon melegét? 10:05