A mesterséges intelligencia megoldott egy 2000 éves rejtélyt

Papagáj a Nazca sivatagban

Egy kutatócsoport mindössze hat hónap alatt elérte azt, ami a kutatóknak majdnem egy évszázadig tartott: szinte megduplázta a terület ismert ábráinak számát. És mindezt egy olyan eszköznek köszönhetően érték el, amely a hagyományos régészetben meglepően hat: ez pedig a mesterséges intelligencia (MI). A kifinomult rendszer segítségével a csapat 303 eddig nem ismert talajrajzot azonosított példátlan pontossággal – ez pedig új szakaszt nyit a rejtélyes ábrák tanulmányozásában.

Semmi sem marad észrevétlen

A nazcai geoglifák vizsgálatának klasszikus módszere évtizedeken át a levegőből való megfigyelésekre, a műholdképek elemzésére és a földön végzett hosszú napokig tartó feltárásra támaszkodott. A perui sivatag kiterjedése és a természetes erózió azonban megnehezítette az új ábrák azonosítását, így sok maradványt nem lehetett szabad szemmel látni. Ezért is jött kapóra a mesterséges intelligencia, amit kiképeztek arra, hogy megkülönböztesse a geoglifák mintáit a légifelvételek elképesztő sokaságában. Így lehetővé vált a kutatók számára, hogy eddig észrevétlenül maradt ábrákat azonosítsanak, köztük olyan emberi és állati rajzolatokat, amelyek új nyomokat szolgáltatnak a Nazca-kultúráról és annak a tájhoz való viszonyáról.

Valódi áttörés

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az új geoglifák és az ősi utak összetett hálózata közötti kapcsolat. A felfedezett ábrák közel vannak azokhoz az útvonalakhoz, amelyeket a nazcaiak használhattak, ami arra utal, hogy ezeket geoglifákat úgy tervezték, hogy a sivatagban járva is láthassák őket. Mindez megerősíti azt az elméletet, hogy a talajrajzok némelyike nem egyszerűen monumentális díszítés volt, hanem vizuális jelzésként szolgálhatott azoknak, akik arra mentek. Úgy tűnik, hogy egyes emberi alakok a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódnak, vagyis ezek a rajzok öszefüggésben vannak a közösségi élettel is, nem csupán a vallási szertartásokkal. 

De miközben a mesterséges intelligencia új titkokat tár fel a nazcai geoglifákról, megjelenik egy komoly kihívás: az ábrák megőrzése. Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység ugyanis nagy mértékben veszélyezteti ezeket az ősi emlékeket. A változó időjárás miatt egyre gyakoribbá váló özönvízszerű esőzések azzal fenyegetnek, hogy az évszázadok óta érintetlenül maradt vonalak némelyikét egyszerűen elmossák. A kutatók már elkezdték modellezni, mely geoglifák vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak, és dolgoznak azon, hogyan lehetne őket megvédeni a természetes pusztulástól. Ez a régészetet, a technológiát és az éghajlatkutatást ötvöző megközelítés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a mesterséges intelligencia segítségével felfedezett geoglifák ne tűnjenek el, mielőtt megfejtenék azokat.

A digitális régészet jövője

A mesterséges intelligencia sikeres alkalmazása Nazcában új lehetőségeket nyit meg a világ más régióinak régészeti feltárása előtt. Az óceánban elsüllyedt maradványok felderítésétől a sűrű erdők alatt rejtőző építmények azonosításáig a gépi tanulás eszközei (a mesterséges intelligencia részterülete) felbecsülhetetlen értékű szövetségesnek bizonyulnak a történelem megfejtésében. Ahogy ezek a technológiák tovább fejlődnek, a digitális régészet nemcsak gyorsabb lesz, hanem múltunk mélyebb értelmezését is lehetővé teszi majd. A Nazca sivatag 303 eddig nem ismert geoglifája arra emlékeztet minket, hogy még sok felfedezésre váró dolog van, és hogy a mesterséges intelligencia lehet a kulcs az emberiség által hátrahagyott rejtélyek megértéséhez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban