Hóna alatt a Mona Lisával sétált ki a Louvreból

Rendőrségi fotó, amely közvetlenül Peruggia elfogása után készítettek

Napjainkban a Mona Lisát több millióan tekintik meg a Louvre-ban, hogy legalább fényképet készíthessenek a golyóálló üveggel védett, felbecsülhetetlen értékű műalkotásról. A történelem során azonban korántsem élvezett ekkora védelmet, amit Vincenzo Perugia, a Louvre korábbi alkalmazottja ki is használt.

Vincenzo Perugia lehetetlen küldetése

1911-ben egy átlagos napon 166 teremőr tartózkodott a múzeumban, hétfőnként azonban zárva volt, így csak 12-en vigyáztak a műtárgyak épségére. Peruggia szinte teljesen egyedül maradt a Mona Lisa festménnyel és a teremben lévő több tucat alkotással.

A Mona Lisát a 20. század elején mindenféle védőréteg nélkül őrizték, ahogy a Louvre szinte minden másik festményét is

Naplója szerint útközben teljesen elbizonytalanodott, de amikor élőben meglátta a festményt elszállt minden kételye és elhatározta magát. Ekkoriban a Mona Lisát nem védte semmilyen védőburkolat, mint napjainkban, egyszerűen csak négy fémszögre volt felakasztva.

Peruggia közelebb lépett óvatosan megfogta a festményt, majd hangtalanul távozott abba az irányba, amerről érkezett. Ügyelt arra, hogy lépései ne keltsenek zajt, de nem is sietett, nyugodtan sétált.

Perugia tudta, hogy ki kell vennie a festményt a keretből. Ezt a legközelebbi szolgálati személyzet által használt lépcsőházban kívánta megtenni. Ahogy a legtöbb itáliai reneszánsz remekművet, a Mona Lisát sem vászonra, hanem szépen megmunkált falapra festették. Ezért a fémkapcsok által biztosított keretből való kiszabadítása nem tarthatott tovább egy percnél.

Választása nem véletlenül esett erre a helyre, hiszen jól tudta, hogy a lépcsőház alján lévő ajtón könnyen kijuthat az épületből. Balszerencséjére az ajtó zárva volt. Ez azonban cseppet sem lepte meg a férfit, hiszen minden eshetőségre gondolt. A magával hozott kisméretű csavarhúzóval nekilátott a zár feltöréséhez. Már majdnem sikerült a terve, amikor hirtelen hangokat hallott a lépcsőn, ezért a lebukástól félve azonnal abbahagyta a zártörést és a közeli sötét sarokban várt.

A lépcsőn lefelé tartó alak a Jules nevű vízvezetékszerelő volt, aki már régóta a múzeumban dolgozott. Így, ha látta volna Peruggiát minden bizonnyal felismerte volna. A férfi szerencséjére azonban nem találkoztak.

Perugia nem távozhatott azon az útvonalon, melyen eredetileg szeretett volna így visszatért a múzeum termeibe. Természetesen senki nem láthatta meg, hogy a világ egyik legértékesebb műalkotását cipeli a hóna alatt, így ötletes megoldáshoz folyamodott. Levette nagyméretű ballonkabátját és óvatosan becsomagolta a festményt. Majd megragadta és kisétált azon a bejáraton, ahol érkezett. Reggel fél nyolckor már lovas szekéren volt, melynek tulajdonosa némi fizetségért cserébe egészen a lakásáig szállította.

Dicsőséges visszatérés

A férfi elképesztő boldogságot érezhetett, hiszen gyorsan és sikeresen teljesítette célját, biztos volt benne, hogy a festmény hamarosan visszatér jogos otthonába, Olaszországba. A műzeumi személyzetnek 26 órába telt, mire észrevették, hogy a kép egyáltalán hiányzik. Ez csak elsőre meglepő, hiszen Da Vinci alkotása nem tarozott Louvre-ban található legnépszerűbb vagy legértékesebb darabok közé. Amikor a lopásra mégis fény derült felbolydult nemcsak a francia, de az egész európai sajtó. A párizsi nép megtámadta a rendőrség központját, bár nem azért, mert annyira kedvelték a Mona Lisát, hanem mert a lopás puszta ténye is felbőszítette őket.

A Louvre talán legjellegzetesebb kiállítási terme a Salon Carré

Perugia nem örülhetett sokáig, hiszen két évvel később a francia hatóságok felfedezték, ahogy a férfi megpróbálja eladni a festményt a firenzei múzeum igazgatójának, aki az illetékesek értesítése után elutasító módon válaszolt a gyanúsnak tűnő ajánlatra.

A magát hősnek tartó férfi azonban mégis elérte célját, hiszen, ha ideiglenesen is, de a festmény visszakerült Itáliába, a Louvre két évre kölcsönadta a legnevesebb múzeumoknak és csak utána tért vissza Franciaországba. Népszerűsége az egekbe szökött, hiszen a mestermű visszatérése alkalmából rendezett ünnepségen tízezrek tolongtak, hogy megcsodálják Da Vinci ikonikus alkotását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?