Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget

A Budai Kerékpár-Egyesület tagjai 1901-ben (forrás: Fortepan / Csuthy András)

A téli sportok közül a korcsolyázás különféle szakágai honosodtak meg a befagyott tavon, majd később a műjégen. Az év többi szakában a lovaglás, kerékpározás és a különféle labdajátékok hívei is gyakori látogatói voltak a régi Városligetnek, bár versenyeiket nem itt rendezték, hanem másutt, a szabályoknak megfelelően kiépített pályákon.

Általában a nőknek, különösen pedig a fiatal, házasság előtt álló lányoknak a 19. században nem volt illendő a fizikai erőkifejtést igénylő és illetlen mozdulatokkal járó sportolás. A sport férfiak által uralt világán az első rést a korcsolyázás ütötte.

A városligeti Műjégpálya 1930-ban (forrás: Fortepan / Fortepan)

A magyarországi női sport bölcsője pedig a városligeti korcsolyapálya lett. A nők megjelenését a jégen a legkényesebb ízlésű erkölcscsőszök sem kifogásolták, hiszen a hölgyek divatos ruhákban, kifogástalan eleganciával siklottak fel-alá.A városligeti korcsolyázás társasági esemény lett, miközben a sportos mozgás szabadságát nyújtotta mindazoknak, akiket ettől a társadalmi szokásrend hosszú ideig eltiltott.

A nem sokkal később a Ligetben is megjelenő kerékpár volt az első technikai sport, amely nem az arisztokráciától, hanem a nagyvárosi polgárságtól indult máig tartó diadalútjára. Kezdetben persze a kerékpározástól is sokan idegenkedtek. Ám rövidesen rendkívül népszerű biciklis célpont lett a Városliget, hiszen a zötyögős belvárosi utaknál sokkal kellemesebb volt a kerékpározás a gondosan elegyengetett sétautakon.

Városligeti-tó a Műjégpálya épületével, háttérben a Szépművészeti Múzeum, 1926. (forrás: Fortepan / Fortepan)

Az 1867-es kiegyezés utáni években megélénkült a lovassport is a magyar fővárosban. A 19. századi pesti főúri palotáknak természetes tartozéka volt az istálló és a kocsiszín az udvaron, hiszen a hátaslovak és a különféle alkalmakhoz illő kocsik az arisztokrata családok mindennapi közlekedési eszközének számítottak.

A palotaudvaron tartott lovakat rendszeresen járatni kellett, erre pedig kiváló terepet kínált a belvárosból könnyen elérhető és egyre rendezettebb Városliget. A sétalovaglás mellett ügetőversenyeket is tartottak: a 2350 méternyi városligeti pálya – a környezet adottságai miatt – szokatlanul kanyargós volt, így a lovak gyorsasága mellett a hajtók ügyessége is nagyban befolyásolta az eredményt.

Nagyverseny előtti parádé a lóversenytéren, 1912. (forrás: Fortepan / Schmidt Albin)

A Városligetből rajtolt el – az ügetőversenyek meghonosításával egyidőben – a lovassport egy újabb szakága: a távhajtás. 1891-től 20, 40, 100 kilométeres versenyeket rendeztek kettes és négyes fogatok számára.

A távhajtók ezekben a kezdeti években a Stefánia útról indultak, amely ideális találkozóhely volt a versenyfogatok és az előkelőségekből álló közönség számára. A hajtók, egy-egy bíróval a kocsijukon, Pestet elhagyva, a Gödöllő környéki országutakon tették meg a kijelölt távot, majd visszatértek a fővárosba, a Stefánia úton kijelölt célig. (x)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban