A lovagi sereg vereséget szenved Nikápolynál
2004. augusztus 13. 02:59
1396. szeptember 28-án zajlott le a nikápolyi csata. Zsigmond nemzetközi összefogással akarta elejét venni az oszmán fenyegetésnek. Vállalkozását a pápa keresztes hadjáratnak minősítette, mire nagyszámú zsoldos kerekedett fel Európából. Ünnepélyes külsőségek közepette indultak a francia lovagok 1396. április 30-án Dijonból, hogy kiverjék a törököket a Balkánról, majd megsegítve Konstantinápolyt, felszabadítsák Palesztinát és a Szent Sírt. Az Európán átvonuló lovagsereg - amelyhez németek, lengyelek is csatlakoztak - júliusban ért Budára, augusztusban átkelt a Dunán, majd elfoglalta Vidint. A mészkőszirten álló Nikápoly várát, az al-dunai közlekedés ellenőrzésének kulcsát, szeptember 12-én vették ostrom alá. Nikápoly felmentésére megérkezett I. Bajezid szultán hada. A francia lovagok elvetették Zsigmond haditervét, amely szerint a páncélos lovasságot nem az irreguláris akindzsik tömege, hanem a mögöttük sorakozó janicsárok, illetve a szárnyaknál elhelyezett lovasság, a szpáhik ellen kell bevetni. A franciák huszáros rohammal akarták elsöpörni a török haderőt. A török segédhadakon, majd a gyalogságon magát átverekedő, a küzdelemben elfáradt lovagság a szultáni sereg érintetlen magjától megsemmisítő vereséget szenvedett. Zsigmondot hívei nagy nehézségek árán kimentették a csatamezőről, a becslések szerint 30 ezer főre tehető keresztény seregből (ebből 8-10 ezer volt nehézlovas) azonban csak keveseknek sikerült elmenekülni. A fogságba esett több ezer katonára rabszíj került, csak néhányan térhettek haza - hatalmas váltságdíj ellenében - az oszmán fogságból.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20