IX. (Szent) Lajos meghal Tunisznál
2004. augusztus 4. 00:02
IX. (Szent) Lajos francia király, az utolsó európai uralkodó, aki hathatósan ragaszkodott a keresztes hadjárat eszméjéhez, második keresztes hadjárata során, Tunisz előtt járványban meghal. Az utolsó két jelentős keresztes hadjárat nem hozott eredményt. Jeruzsálem visszafoglalásának igénye és az a törekvés, hogy biztosítsák a szent helyek megtartását a keresztények számára, mindkét keresztes hadjárat során kudarcot vallott. A pápák már a második keresztes hadjáratban (1147-1149) elvesztették ellenőrzésüket a keresztes mozgalom fölött. A hitetlenek elleni háború szükségességéről és jogosságáról alkotott elképzelés mindinkább, a nemzeti, hatalmi és érdekpolitika mögé szorult. A keresztes háborúk során a szaracénokat (muzulmánokat) kiszorítják Itáliából, a Földközi-tenger szigeteiről és részben a Pireneusi-félszigetről. A keresztes háborúk ezen felül kiélezték az Európa és a Bizánci Birodalom közötti konfrontációkat, amelyek a tengerszorosok és a Kelet feletti gazdasági és politikai uralomért folytak. A keresztes hadjáratok a Kelettel való távolsági kereskedelem növekedéséhez vezettek, amelynek mindenekelőtt Velence és Genova, mint kikötőváros volt a haszonélvezője. Belpolitikai téren a keresztes hadjáratok elterelték a figyelmet a társadalmi problémákról és a nemesség, a korona és az egyház közötti hatalmi harcokról. A keresztes hadjáratok hitbéli jellege vallásos fanatizmust okozott, amely magában Európában is a más hitűek üldözésének hullámait váltotta ki: már az első keresztes hadjárat alatt, 1096-ban, folytak zsidóellenes pogromok. A keresztes eszme eltorzulását mutatta a gyermekek 1212. évi keresztes hadjárata, vallási fanatikusok és üzletelők gyermekek ezreit küldték a halálba. Több mint egymillió ember vett részt a hét keresztes hadjáratban. Ezeknek alig a fele érkezett meg ténylegesen a Szentföldre. Óvatos becslések szerint a halottak és eltűntek száma több mint 500 000 főre rúg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 14:20
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap