Árulás vagy józan megfontolás döntött a Rákóczi-szabadságharc sorsáról?
2022. április 30. 08:50 Múlt-kor
Korábban
A kezdeti sikerektől a felkelés leveréséig
1703 nyara látványos eredményeket hozott. A Tiszántúl, Felső-Magyarország és a Duna-Tisza közének jelentős része kuruc kézre került. Ugyan az egész ország, főleg a nyugati (dunántúli) területek nem kerültek tartósan a felkelők irányítása alá, az már önmagában is fegyverténynek számított, hogy jelentős területi bázisról indíthatták portyáikat.
A portyázó harcmodor ugyan meglephette a császári csapatokat, hosszútávon a várakba visszahúzódó haderők ellen ez nem lehetett sikeres stratégia. Idővel a nyílt ütközetekben is alulmaradtak a kurucok, mert a császári haderők szervezettsége és a sortűz túl nagy kihívás elé állította a korlátozott kapacitású magyar haderőt.
A rendek Rákóczit 1704-ben még erdélyi fejedelemmé, majd 1705. szeptember 17-én vezérlő fejedelemmé („dux”) választották a szécsényi országgyűlésen. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a korábbiakon túlmenően két fontos ügyben született döntés: az egyik az általános adóztatás (a nemesség közteherviselése), a másik a Habsburgok (I. Lipót 1705-ös halálával trónra lépő I. József) trónfosztása volt.
A (végleges) negatív fordulat 1708-ban, a trencséni csata elvesztésével következett be. Ez a kudarc vezetett a kuruc tábor egységének megbomlásához (néhányan – mint Ocskay László – átálltak a labancokhoz), illetve a korábbi egyensúly elbillenéséhez. Hiába tett Rákóczi ígéretet Sárospatakon a jobbágykatonák felszabadítására, már ez sem jelentett kellő motivációt az egyre inkább közönyössé váló parasztság csatlakozásához.

A kurucok a Felső-Tisza vidékére szorultak vissza, így a fejedelem egy utolsó kétségbeesett kísérletet tett, hogy segítséget kérjen a lengyel földön harcoló oroszoktól. Távollétében a megbízott főparancsnok, Károlyi Sándor felvette a kapcsolatot az előrenyomuló császári csapatok vezérével, Pálffy Jánossal.
Kuruc–labanc lovas párbaj (id. Georg Philipp Rugendas festménye)
A levelezésük során Károlyi kedvező felételeket akart kiharcolni mind a magyar rendeknek, mind a kuruc seregnek, valamint II. Rákóczi Ferencnek is. A békekötési tárgyalások a fejedelem akarata ellenére kezdődtek meg, ő maga arról sem tudott, hogy Károlyi 1711. március 14-én felesküdött I. József császárra, majd Szatmárra rendi gyűlést hívott össze.
A főparancsnok leveleiben már áprilisban elkeseredve, szinte számon kérően sürgette Rákóczi hazatérését. Április 13-án Olcsván, az alábbi levelet továbbította neki (az írásos emlékek Bánkúti Imre Dokumentumok a szatmári béke történetéhez című művéből maradtak ránk): „Kérem azért nagy alázatossan iterato is Felségedet, hogy accelerálni méltóztassék jövetelét, mert Istennel bizonyítom, az hadat sem tudom mivel továb tartanom [..]”.
Felindultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy két nappal később már bocsánatot kért megbízójától: „[...]mind azon s mind azuttán írot leveleimet úgy megbántam, hogy ha lehetet volna, csigán tekertem volna visza, de késő volt, […] méltóztassék Felséged attyai kegyelmességével elfedezni töb történhetet vétkeimmel együtt, s nem egyébnek imputálni, hanem mind az ellenség szüntelen való keménykedésének, mind az magunk hadaink szorosságban és nagy szükségben való zúgolódásának, mind az szegénység éhei halasra való jutásának […]”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Városliget
- Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron
- Léggömbök, léghajók és Zeppelinek Budapest fölött
- Ártatlan flörtök és világbajnok sportolók a századeleji Műjégen
- A Városligetben ugrott be a váltóáramú dinamó ötlete Teslának
- Szupersztárok a korabeli Városligetben
- Világító szökőkút és gázlámpák: fényárban úszó Városliget
- Százszámra készültek termeiben az ország köztéri kőszobrai – a Millennium Házának története
- Felvonuló harckocsik és száguldó versenyautók: dübörgő térfoglalás a Ligetben
- A gyengénlátók is otthonra leltek a Városligetben
- Torpedókat igyekezett tökéletesíteni a wifit feltaláló filmcsillag, Hedy Lamarr 16:20
- A szabadságharc szimbolikus diadalát, de a végének a kezdetét is elhozta Buda visszafoglalásának napja 12:50
- „Pista egyben Péter Gábor pszichiátere is volt." Portré dr. Bálint Istvánról, az ÁVH rettegett orvosáról 08:50
- Egyszerű rézszegecsekkel indult világhódító útjára a farmernadrág tegnap
- Saját maga túlozta el vallatói előtt a magyar jakobinus mozgalom jelentőségét Martinovics Ignác tegnap
- Az egész világ imádatát nyerte el az Atlanti-óceán átrepülésével Charles Lindbergh tegnap
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején tegnap
- Az óceán mindkét partján a szabadságért szállt síkra Lafayette márki tegnap