A jégesőt isteni jelnek vélte, felhagyott Chartres ostromával az angol uralkodó

III. Eduárdot a fekete hétfő eseményei késztették a békekötésre

A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a Teremtő küldött, hogy szétzúzza őket.

Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború fenyegetése, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt reszketni kezdtek.

A vészterhes előkészület után elemi erővel tört ki a vihar. A szörnyeteg elszabadult, és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés egyes források szerint nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.

Böjt idején

III. Eduárd angol uralkodó húsvéthétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város, Chartres ostromát. Az angolok 10 ezer emberével farkasszemet néző, maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén egy pokoli erejű vihar formájában meg is érkezett.

A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló, tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt az ostromló hadsereg két vezetője is.

A tömegek életét kioltó, pusztító erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a körülmények ellenére térdre borult a szakadó jégesőben, és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére.

A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőnek keresztelt, sorsfordító esemény. Chartres lakói úgy értékelték a történteket, hogy Isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.

Bármi is volt az égiek célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Eduárd lemondott a francia trónra támasztott igényéről, és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337–1453) első szakaszát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése