Hitler legmegbízhatóbbnak tartott tábornoka sem volt hajlandó felrobbantani Párizst 1944-ben

Berlini idő Párizsban

Franciaország 1940. június 22-én hivatalosan is megadta magát a Harmadik Birodalom invázióját követően. Németország különösen látványos módon állt bosszút az első világháborút lezáró, megszégyenítő fegyverszünetért és békéért: Adolf Hitler egy múzeumból előhozatta azt a vasúti kocsit, amelyben 1918-ban aláírták a fegyverszünetet, és az aláírás helyszínére, a compiègne-i erdőbe vitette, ahol ez alkalommal Franciaország érezhette magát megalázva.

Mindössze hat hét leforgása alatt vereséget szenvedett keleti szomszédjától, területét pedig kettéosztották a német megszállás alá kerülő részre (az ország északi fele, valamint északi és nyugati partvidéke) és az első világháborús hős Philippe Pétain által kormányzott „szabad zónára”, amely Vichy Franciaország néven vált ismertté. Az ország eredeti fővárosa, Párizs a német megszállási övezetbe került.

A várost a német haderő kormányozta, amely megbízható franciákat ültetett kulcspozíciókba. Ahogy a megszállt Franciaország más részein is, itt is alakultak ellenálló szervezetek, ezek azonban korántsem mind ugyanazt a célt szolgálták: egy részük Charles de Gaulle tábornokhoz és emigráns „szabad francia” kormányához esküdött hűséget, míg mások a háború előtti baloldali, illetve kommunista szervezetekből jöttek létre – ezek végső célja a megszállók elűzése mellett az országban a kommunista berendezkedés előidézése volt.

A megszállt Párizs a Harmadik Birodalom részének számított: középületein a horogkeresztes zászló lobogott, francia nyelvű utcatáblái mellett megjelentek a német nyelvűek is, az órák berlini időre lettek átállítva, és a német haderő különböző ágai, valamint a titkosrendőrség (Gestapo) helyi képviseletei a város legnevesebb szállodáiban rendezkedtek be. A németekkel együttműködő rendőrség (Milice), illetve a Gestapo francia ágának (Carlingue) tagjai jórészt bűnözőkből, illetve alvilági alakokból kerültek ki.

Párizst egyfajta nyaralóövezetté nyilvánították a német haderő számára, a „Jeder einmal in Paris” („Mindenki egyszer Párizsban”) jelmondat alatt minden német katonának legalább egy párizsi utat ígértek szolgálata idejére. A pénzváltás a német birodalmi márkának (Reichsmark) kedvezett, és egyes mozik és más szórakozóhelyek kizárólag német katonákat fogadtak. Sok párizsi bordélyház is az ő kiszolgálásukra alapozta megélhetését a háború során.

1. Berlini idő Párizsban
2. Az Overlord közeledése
3. Pusztítás előkészítve
4. Elsöprő győzelem

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán