1964-ben formabontó festmények tűntek fel a göteborgi kiállításon, kiderült, hogy egy csimpánz festette őket

Brassau műveit először egy 1964. februári göteborgi avantgárd kiállításon mutatták be. Az addig teljességgel ismeretlen alkotó neves angol, dán, osztrák, olasz és svéd művészekkel együtt állított ki.

Brassau különleges, formabontó munkái hatalmas érdeklődést váltottak ki, kritikusok és műgyűjtők hosszú perceken át álltak egy-egy Brassau-kép előtt, miközben igyekeztek kitalálni, mi lehetett a művész szándéka.

Rolf Anderberg a Morning Postenben írt cikkében például kifejtette, hogy az érdeklődők számos „súlyos” munkát láthattak a göteborgi kiállításon, az ismeretlen művészről pedig azt írta: „Brassau erőteljes mozdulatokkal fest. (...) Ecsetje dühös igényességgel gyűrűzve hasít a vásznon. Pierre olyan művész, aki egy balett-táncos finomságával alkot.”

Mindössze egyetlen kritikus értékelte negatívan Brassau munkáit, mondván: „Ilyet csak egy majom lett volna képes alkotni”. A bíráló ekkor még nem sejtette, mennyire fején találta a szöget.

A „francia művész” ugyanis valójában a svédországi Borås állatkertjének négyéves nyugat-afrikai csimpánza volt, akit gondozói Peter néven szólítottak.

A hírlapíró Åke „Dacke” Axelsson volt az, aki úgy gondolta, hogy Peter segítségével bebizonyítja: a kritikusok gyakran egyszerű szélhámosok, akik nem tudják megkülönböztetni az absztrakt művészek munkáit egy majom véletlenszerű ecsetvonásaitól.

Axelsson rávette a csimpánz gondozóját, hogy adjon ecsetet, festéket és egy vásznat Peternek. A majom eleinte jelentős festékmennyiséggel korgó gyomra moraját csillapította, egy idő után azonban elkezdett „alkotni”.

Axelsson és az állatgondozó pedig hamarosan rájöttek, miként csalhatják elő Peter kreatív énjét: ehhez mindössze hatalmas adag, a vászontól nem messze elhelyezett banánra volt szükség. Minden egyes elfogyasztott banán új szintre emelte a csimpánz művészetét.

Miután Peter már számos művel elkészült, Axelsson kiválasztott közülük négyet, és elintézte, hogy egy göteborgi galériában kiállítsák a műveket. Arra azonban maga Axelsson sem számított, hogy mekkora sikert aratnak majd Brassau képei. Egy magángyűjtő 90 dollárért (mai árfolyamon ez közel 500 dollárt jelent) vette meg az egyik festményt. Peter hírnévre tett szert, és élete utolsó éveire egy angliai állatkertbe szállították át.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?