A géniuszok háborújától a bűnüldöző halálraítéltig: ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei
2021. június 12. 12:21 Múlt-kor
Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek Nikola Tesla és Thomas Edison elektromosságon folytatott háborúját, megismertük az európai lápi múmiák történeteit, felelevenítettük a leghíresebb vízisíelő elefánt történetét, és megtudtuk, hogyan hozta létre az első rendőri nyomozószervet egy francia bűnöző.
Korábban
Tesla és Edison háborújában nem az „győzött”, akinek igaza volt
A 19-20. század fordulóján kettejük személye, valamint a részben a nevükhöz köthető vállalatok között – komoly médiafigyelemmel kísérve – zajló harc határozta meg az egyenáram és a váltóáram híveinek versengését, az áramok háborúját. Hogyan lehetséges, hogy a lényegesen előremutatóbb tervekkel és elméletekkel előrukkoló Tesla szegény emberként, míg a nehezen alkalmazható egyenáramot pártoló Edison gazdagon halt meg?
Korunk technikája egyre hatékonyabban bírja szóra a tőzeglápok titokzatos halottjait
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. Számos népcsoport rituális emberáldozatokat hajtott végre e helyeken, amelyek egyedi adottságai évezredeken át szinte épen őrizték meg a maradványokat. A modern korban már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a történeteikről.
Mindenki elképedt, amikor egy elefántot látott a vízen síelni
A thaiföldi vadonban született, majd még néhány hónapos korában az Egyesült Államokba hurcolt nőstény elefántra, Queenie-re nem a szokványos állatkerti vagy cirkuszi pályafutás várt: miután különleges kapcsolat alakult ki közte és tulajdonosa lánya, Elizabeth között, egészen lenyűgöző mutatványokat mutattak be. Ezek közül a leglátványosabb kétségtelenül a nagy testű állat motorcsónak mögötti vontatása volt, a megfelelő méretű síléceken.
A francia forradalmat követő évtizedek bebizonyították, hogy tényleg rablóból lesz a legjobb pandúr
Eugène-François Vidocq mintha egyenesen egy Victor Hugo-regény lapjairól pattant volna elő a valóságba – ami nem meglepő, tekintve, hogy az író róla mintázta leghíresebb regénye, A nyomorultak két fő alakját is. A hányatott életű férfiban ugyanis ott volt a bűnös körforgásban élő, ám bűnbánó Jean Valjean és a törvényen kívüliek életmódját talán túl jól is ismerő Javert felügyelő is. Miután megelégelte a szökések és elfogások állandó tortúráját, Vidocq felajánlotta szolgálatait a törvénynek, ami végül oda vezetett, hogy személyes parancsnoksága alatt megalakult a modern FBI és Scotland Yard előképe, a francia Sûreté, a világ első nyomozóhatósága.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
