2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát

2021. június 10. 13:05 Múlt-kor

Törvényen kívüli pályafutása már önmagában figyelemre méltó volt, azonban Eugène-François Vidocq a rend embereként is fényes karriert futott be: a turbulens 18. század végi Francia Királyságban közrendű sorba született férfi nem csupán hírhedt tolvaj és a börtönből való szökés mestere volt, de Franciaország első országos rendőri egységének megalapítója is. Ha ez nem lett volna elég, egyértelmű az is, hogy Victor Hugo klasszikussá vált regénye, A nyomorultak két szereplőjét is Vidocq alakja ihlette.

Vidocq
Eugène-François Vidocq portréja Achille Devéria keze által

Zabolátlan ifjú, tolvaj és katona

A sikeres pékcsaládba 1775. július 24-én született Vidocq szabályszegő hajlama már korán megmutatkozott. Első áldozatai éppen szülei voltak: legalább két alkalommal emelt el pénzt a családi vállalkozás kasszájából, illetve egyszer a családi ezüstöket is pénzzé tette. 14 éves korára már ismert bűnözőnek számított az észak-franciaországi Arras városában, és éjszakába nyúló borgőzös mulatozásai és szexuális kalandjai is legendák tárgyává váltak.

Életvitele folytán az ifjút megkedvelte a helyi katonai helyőrség állománya, akik megtanították vívni, illetve megízleltették vele a katonaéletet. Miután néhány hónapot egy vándorcirkusz társulatánál töltött, 1791. március 10-én a nem egészen 16 éves Vidocq hivatalosan is felcsapott katonának az ekkor már a forradalom háborúit vívó ország seregébe.

Az ifjú ígéretes tehetségnek bizonyult, és 1792 folyamán mind a valmyi, mind a jemappes-i csatában kitüntette magát Európa nagy monarchiáival szemben, amelyek seregei XVI. Lajos király uralmát kívánták visszaállítani a kontinens akkor legnagyobb erőt képviselő országában.

1793-ra azonban még a forradalmi hadsereg is megelégelte Vidocq rendszeres dezertálásait, illetve azt is, hogy – a biztos győzelem tudatában – állandóan párbajra hívta ki az őt megsértőket. A 19 éves ifjút kicsapták, és visszaköltözött Arras-ba, ahol egy boltot vezetett. Itt viszonyt folytatott egy Anne Marie Louise Chevalier nevű lánnyal, akit – miután az azt hazudta neki, hogy gyermeket vár – feleségül is vett.

A „terhesség” idővel nyilvánvalóan valótlannak bizonyult, és időközben a boldogtalan házasságot az asszony hűtlensége is tovább rontotta, így Vidocq felszedte sátorfáját, és ismét katonának állt. Itt ismét nem töltött sok időt, és hamar továbbállt az ekkor még Habsburg uralom alatt álló Brüsszelbe, amely ekkoriban népszerű búvóhelye volt a francia bűnözőknek. Miután azonban dezertőrként nem rendelkezett semmiféle érvényes személyazonosító dokumentumokkal, egy rendőri igazoltatás után innen is távozni kényszerült.

Az újra francia földön járó Vidocq csatlakozott a „guruló hadsereghez” (Armée roulante), amely egy nem túl hasznos irreguláris elemként követte ugyan a harcoló egységeket, de a csatatereket gondosan elkerülte, helyette portyázással töltve az időt. Vidocq a körükben huszárkapitánnyá léptette elő magát, és e minőségében kis híján feleségül is vett egy gazdag özvegyet, azonban végül bevallotta neki szemfényvesztését. Ezután elhagyta a portyázó sereget, és az özvegy által neki ajándékozott nagyobb összeggel 1795 márciusában Párizsba ment.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. nyár: Végzetes asszonyok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A valmyi csata Horace Vermet festményén, 1826.Vidocq és unokatestvére, Fleuride-Albertine Maniez házassági okmányaRabok szállítása Bicêtre börtönéből a bresti Bagne-baA Vidocq haláláról szóló anyakönyvi bejegyzés a párizsi Saint-Denys-du-Saint-Sacrement templombólVidocq portréja Marie-Gabrielle Coignet általVidocq ábrázolása Arthur Griffiths „Mysteries of Police and Crime” című kötetébenVidocq ítélete, amely a bresti Bagne-ban letöltendő büntetését szabta kiVidocq ábrázolása a London Illustrated News című angol lapban, 1845.A postakocsis akció korabeli ábrázolásaA menekülő Vidocq, nyomában a zsandárokkal – illusztráció Vidocq önéletrajzábólVidocq egy népszerű elképzelt ábrázolása a 19. századból
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár