Bár az ő elmélete diadalmaskodott, nem járt jól az Edison felett aratott győzelmével Nikola Tesla

2021. június 7. 18:42 Múlt-kor

Egy szerb ortodox pópa fiaként született, fotografikus memóriával rendelkező kényszerbeteg zseni és az iskolát összesen három hónapon át látogató, tudását autodidaktaként szerző, valóságos találmánygyárat létrehozó „Menlo Park-i varázsló”. A 19-20. század fordulóján kettejük személye, valamint a részben a nevükhöz köthető vállalatok között – komoly médiafigyelemmel kísérve – zajló harc határozta meg az egyenáram és a váltóáram híveinek versengését, az áramok háborúját.

Korábban

Kánkánozás és halálsugarak

Először is vessünk egy pillantást arra, kik álltak szemben egymással. A holland felmenőkkel rendelkező, hivatalos oktatásban csak egy rövid ideig részesülő, a tudását édesanyjától, valamint néhány könyvből szerző, rendkívüli kíváncsisággal megáldott Thomas Alva Edison már 14 évesen önálló folyóiratot indított, egy évvel később kémiai kísérletei miatt már egy vonatszerelvény borult lángba, néhány hónap elteltével pedig kánkánozás miatt rúgták ki a munkahelyéről. Első szabadalma 22 évesen egy elektronikus szavazatszámláló volt.

Miután szabadalmai révén anyagilag függetlenné vált, a New Yorktól néhány kilométerre lévő Menlo Parkban rendezte be kutatóműhelyét, ahol 1877 decemberében először szólalt meg a fonográf, amelyre maga Edison énekelt rá egy gyermekdalt. Elhivatottságára jellemző, hogy két számmal nagyobb cipőket hordott, hogy be- és kikötésükkel se vesztegesse az időt. Kőkemény főnök hírében állt. A sokszor napi 16 órás munkaidő mellett sem tűrte a fegyelmezetlenséget.

Edison a tudományos munka iparosításának legfontosabb alakja volt, aki valódi találmánygyárat hozott létre. Míg azonban zsenialitása elsősorban ebben a tekintetben mutatkozott meg, és neki, valamint munkatársainak akár több ezer kísérletre is szükség volt egy találmány tökéletesítéséhez, addig Nikola Tesla akár fejben is fel tudott építeni egy teljes szerkezetet.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában született feltaláló különc figura volt, aki számos kényszerbetegséggel küzdött, melyek közül az egyik a hármas számhoz volt köthető: háromszor járt körbe például egy épületet, mielőtt belépett volna rajta, de ugyanígy említhető tisztaságmániája is, mivel állítólag átlag napi 17 törölközőt használt el. A szexualitás nem érdekelte, mivel úgy vélte, csak akadályozná a tudományos munkában, fülbevalót hordó nőkkel szóba sem állt, a galambokért viszont valósággal rajongott.

A nyolc nyelven beszélő, fotografikus memóriával rendelkező tudós számos találmánnyal kápráztatta el a korabeli közvéleményt. 1898-ban bemutatott, távirányítással kormányzott hajójáról a nézők többsége például azt gondolta, varázslattal van dolga, sokan pedig úgy vélték, egy elbújtatott majom vezeti a szerkezetet. Emellett többek között a vezeték nélküli kommunikáció kifejlesztésében is élen járt, de még – várakozása szerint a háborúkat megszüntető – „halálsugarak” kibocsátásával is kísérletezett.

következő oldal 1 / 3