Szegeden kelta leleteket tártak fel

`Egyedülállónak számít a városban ez a feltárás, ugyanis Szeged történelmi Belvárosának legrégebbi és ez idáig egyedüli ismert kelta lelet-együtteséről van szó" - emelte ki Törőcsik István, régész.

További érdekességként említette: a kelta sír igazolni látszik egyes kutatók - történeti és nyelvészeti adatokra alapozott - feltételezését, miszerint a Szegeddel azonosítható római kori Partiscum város egy korábbi kelta település helyén jött létre.

"A sír körülbelül egy négyzetméteres nagyságú, négyzet alakú foltja hét végén bontakozott ki, és előkerült három kerámiaedény, urna is, amelyek közül kettőnek még csak a peremét látjuk" - mondta a régész. Hozzátette, hogy a már kiemelt urna peremének átmérője 27 centiméter, ami a kelta leleteknél jó közepes nagyságúnak számít.

Ismertetése szerint a pontos kormeghatározásra később kerül sor, de a földben lévő állatjárásokban szórványosan talált égett embercsontok alapján arra következtetnek, hogy a sírba feltehetően máglyán elégetett holttest hamvait szórták.

Valószínűsítette a szakember, hogy a későbbiekben, a sír kibontása során az edények mellett egyéb tárgyakra is akadnak. Kitért arra, hogy számítanak további hasonló sírokra, ugyanis nagyobb kelta temetőt gyanítanak a téren.

Elmondta, hogy a múzeum előtti téren a múlt évben vette kezdetét a leletmentés, amelynek költségeihez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly és az idei évben összesen másfél millió forintot adott. "Előzőleg feltártunk a felsőbb rétegekben például 18. századi kaszárnya, valamint török kori épület nyomait, különböző korokból csontokat és kerámiaedény-töredékeket; a leletek a város és a vár történetének metszetét adják" - mondta Törőcsik István.