Hét mitológiai szörny, amelyektől a régmúlt korok népei rettegtek
2021. április 20. 10:12 Kulcsár Ádám
A mitológiai lények egyszerűen, mégis mélységében mutatják be az egyes kultúrák tagjainak csontig hatoló félelmeit. Betekintést nyújtanak abba, hogy a régmúlt korokban miként látták a világot, mitől rettegtek, ha éjjel zajra ébredtek. Az ősi skandinávok a tenger mélyén rejtőző szörnyetegtől, az ókori görögök különféle hibrid lényektől, a koreaiak egy rizsből gyúrt, Godzilla-szerű teremtménytől, míg az indiánok ősei a falánk, kannibál szellemtől rettegtek.
Korábban
Khimaira, a tüzes torkú
„Ez nem földi, de isteni sarj volt, kecske középütt, sárkány hátul, elől meg oroszlán, s torkából lobogó tűz lángját fujta riasztón” – olvashatjuk Homérosz Iliászában, amely a legkorábbi irodalmi hivatkozás a Khimairáról, a különféle vadak őrült, egybeforrt rémképéről.
Az oroszlán testű, nőstényként hivatkozott teremtménynek háta közepéből groteszk kinövésként emelkedett ki egy kecske feje, farka pedig fényes pikkelyekkel volt borítva, amely egy mérges kígyó fejében végződött.
A középső kecskefej képes volt lángot okádni, amellyel a görög mitológia szerint azonnal hamuvá tudott változtatni egy embert.
Az ősi történetek alapján a Khimaira a száz kígyófejjel rendelkező szörnyeteg, Tüphón és a nimfaarcú, kígyótestű Ekhidna gyermeke volt. Testvére volt Hüdra, egyes elbeszélések szerint pedig a Szfinx is.
Elképzelhető, hogy a bizarr lény a hettita kultúrából származott, és onnan kölcsönözték a görögök. A Kis-Ázsiát elfoglaló, Egyiptommal is hadakozó vaskori nép fiai még sasszárnyakkal ábrázolták, a feje pedig egy nőé volt.
A görög kultúra idővel kiszorította a hettitát a térségben, azonban könnyen átvehetett belőle több elemet is, egyszersmind félelmetesebbé alakítva a három állat erejét egy testben egyesítő lényt.
A Khimairával – amelyet a görögökön kívül az etruszkok és az Indus-völgyi civilizáció tagjai is ábrázoltak különféle kerámiákon – hősök sora szállt szembe, hogy bizonyítsa rátermettségét.
A szörnyetegről szóló leghíresebb történet Bellerophóné, aki a szárnyas ló, Pégaszosz hátán szállt szembe vele Lükia királyának parancsára. Bellerophónnak sikerült egy lándzsát átszúrnia a lény torkán, mielőtt az tüzet lövellhetett volna ki szájából. A lény gyomrában a tűz olyan égető volt, hogy megolvasztotta a hős lándzsáját, így a torka feltelt olvadt fémmel, aminek következtében megfulladt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.