Békediktátum a tükörteremből
2004. június 28. 13:00
Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1919. június 28-án írta alá a versailles-i kastély tükörtermében a német külügyminiszter az antanttal a versailles-i békeszerződést.
Szigorú feltételek
Az egyfelől az antant-hatalmak és szövetségeseik, másfelől Németország között létrejött békeszerződést a párizsi békekonferencián a németek kizárásával szerkesztették meg. Aláírói között szerepelt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia (a `Brit Birodalom`), Franciaország, Olaszország, Japán, Bolíviától Peruig számos amerikai, Belgiumtól a szerb-horvát-szlovén államig számos kisebb európai ország, de Sziám és Libéria is. A szerződés 1920. január 10-én lépett hatályba. Az Egyesült Államok nem ratifikálta az okmányt, viszont 1921. augusztus 25-én külön békeszerződést kötött Németországgal.
Az első világháborúban összesen mintegy tízmillió ember halt meg. Ebben a háborúban használták először fegyverként a gázt (1915), a harckocsit (1916) és a repülőgépeket. Oroszország 12 millió, Németország 11 millió, a brit birodalom, Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia egyenként 8-9 millió embert mozgósított a háborúban, az Egyesült Államok 3,2 milliót.
Az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződést ultimátumként nyújtották át a németeknek: feltételeit csak elfogadni vagy elutasítani lehetett. Az elutasítás a harcok felújítását jelentette volna, amibe Németország a belpolitikai fejlemények, a baloldal előretörése miatt sem mehetett volna bele.
Németországnak Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Lengyelország és Litvánia javára jelentős területekről kellett lemondani, és valamennyi gyarmatát elvesztette. Meg kellett szüntetnie az általános hadkötelezettséget, 100 000 fős hadserege maradhatott, a vezérkarát feloszlatták, haditengerészetét minimálisra csökkentették, tengeralattjárókat, harci repülőgépeket nem tarthatott. A Rajna bal partját 15 évre az antant megszállása alá helyezték, a Rajna jobb partján 50 kilométeres demilitarizált övezetet létesítettek. Németországra hárítva a teljes felelősséget az első világháborúért, magas jóvátétel megfizetésére kötelezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tina Turner 73 évesen került fel a Vouge címlapjára tegnap
- 10 érdekesség a pizzáról tegnap
- A költészet mellett számos káros szenvedélynek is hódolt Pilinszky János tegnap
- Szocialista divat alulnézetből tegnap
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt tegnap
- Margit hercegnő azonnal beleszeretett a jóképű pilótába tegnap
- Már hároméves korában a kamera elé állt Bruce Lee tegnap
- Nagylelkű felajánlásával sok vitát váltott ki Alfred Nobel tegnap