Egységes téglákat használtak 7000 évvel ezelőtt a Jordán völgyében
2020. február 6. 14:53 MTI
Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán.
Korábban
A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen.
Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban.
A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger környéki településen egy időben, egymás mellett többféle módszerrel is előállították az építkezésekhez használt agyagtéglákat, míg itt egységes technológiával dolgoztak.
"Ezen a helyen hosszú időn keresztül minden egyes agyagtéglát ugyanúgy, ugyanazzal a módszerrel készítettek el" - nyilatkozta a lapnak a régész. A kutatók ebből úgy vélik, hogy egy olyan bonyolult társadalom létezett már ekkor is itt, amely a mindennapokban alkalmazható egységes szabványokat diktálhatott.
Ez a korszak átmenetet jelent a kicsiny mezőgazdasági falvakból álló társadalmakból az első városiasodás felé, ahol már magas szintű, bonyolult társadalmi és gazdasági szervezet alakult ki.
Mivel ebből az időszakból alig maradtak fenn települések, nagyon keveset tudunk erről az átmenetről, amely a nagy birodalmak kialakulásával ért véget a termékeny félhold területén, a mai Törökországtól Irakig terjedő térségben.
A Tel Cafban folyó ásatások éppen erről kínálnak információt. "Tel Cafra az emberi viselkedés, valamint az ember és környezete közti kapcsolat megértésének laboratóriumaként tekintünk. Ennek a helynek a különféle rétegei és mikroeredményei alapján képesek leszünk a tágabb régészeti kép megrajzolására is" - mondta Rózenberg.
A kutatás jelen szakaszában a kutatók a sárból készült, napon szárított, a helyszínen kiváló állapotban megmaradt több ezer téglát elemezték, amelyekben rengeteg szerves anyagot, fák maradványait, valamint vetőmagokat és a gyümölcsöket is találtak.
Az itt élők újra és újra bevakolták a téglákból készült épületeket, hogy megvédjék a falakat az időjárás és a rágcsálók okozta károktól, és ezért távolról olyan fehéren csillogó települést láthatott a korabeli látogató, amely a mai görög falvakra emlékeztet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap