El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
2019. december 5. 10:58
A világvallások gyakori eleme az alapító visszatérésének várása. Az idők során sokan állították magukról, hogy egyik vagy másik vallásalapító visszatérései, azonban nem hittek nekik. 1844 határév a vallástörténetben. A keresztény és az iszlám világban már a XVIII. századtól sokan ekkorra várták Jézus második eljövetelét, illetve a Megígért, más néven az Igazul Vezérelt (Mihdí, Qá’ím) eljövetelét. Jó példa e reménykedésre Amerikában Miller és a hetednapos adventista mozgalom, vagy Európában Gaussen, illetve a skandináv prédikátorok. Az iszlám világban egy hittudós, Shaykh Ahmad-i-Ahsá’í számolta ki, hogy a Megváltó eljövetele A. H. 1260-ban, azaz 1843-44-ben fog bekövetkezni. Későbbi hívei elindultak keresni, egyikük, Mulláh Husayn a dél-iráni Shirázba jutott. 1844. május 22-én este a városkapunál találkozott egy fiatalemberrel, aki meghívta magához. Husayn rögzítette a történéseket, így először került leírásra egy vallás megszületésének pillanata.
Korábban
A fiatal, Siyyid Ali Muhammad kijelentette, hogy ő a Megígért. Magát el Bábnak, vagyis az Istenhez vezető Kapunak nevezte. 1819. október 20-án született, nemesi családban, amely eredetét Mohamedig vezette vissza (innen a „Siyyid” elnevezés).
Tanítványai úgy látták, belső, nem tanult tudással rendelkezett, megdöbbentette őket meglátásaival, kiemelkedett tisztességével és becsületességével.
Vallását 1844-ben kezdte hirdetni, mekkai zarándoklatán az egész iszlám világ elé tárta. Eleinte szabadon mozgott, utolsó három évét viszont két hegyi erődbörtönben töltötte Iráni Azerbajdzsánban. 1850. július 9-én kivégezték; ezt hívei Jézus Krisztus kereszthalálához hasonlítják.
A Báb hirdette a férfiak és nők egyenjogúságát, és letetette a nőkkel a fátyolt. Híveinek kötelező volt az írni és olvasni tudás, a társadalom számára hasznos dolgokkal foglalkozás, a szeretet minden ember és minden lény felé. Tiltotta a koldulást, az alkohol és a kábítószerek fogyasztását.
Az iszlám eszkatologikus tanításait átvitten értelmezte. Az Ítélet Napja akkor jön el, mikor Isten elküldi a következő vallásalapítót a világba, amely lelki értelemben megújul. A pokol az Istentől való távolság, és az erre való rádöbbenés. A mennyország Isten azon világa, ahol a lelkek a halál után a végtelen tökéletesedés útján haladnak tovább.
A bábí vallás corpusa hatalmas. A Báb állítása szerint mintegy ötszázezer verset nyilatkoztatott ki. Jelentős részük elveszett, de fennmaradt rengeteg, egyes hívőkhöz intézett levél, és mintegy 50 nagyobb mű. Legfontosabbak a Qayyumu’l-Asmá („Minden Nevek Önmagától Való Ura”, kommentárja a Korán József szúrájához), valamint a perzsa nyelven írt Bayán („Magyarázat”, vallásának törvénykönyve).
Művei arabul és perzsául íródtak. Gyakori bennük az abjad rendszer, az iszlám számmisztika használata. Ez az egyes betűkhöz számértéket rendel, és a szavak számösszegéből, illetve az egyes számokból kiolvasható szavakból fejtenek ki további gondolatokat. Például, a Bábnak 18 tanítványa volt, akiket ő Huruf-i-Háyy-nak, az Élő Betűinek nevezett. A 18-as szám leírva a háyy (h+y) szót adja ki.
Tanításaiban visszatérő gondolat, hogy ő csak előfutára egy nálánál sokkal nagyobb vallásalapítónak, központi feladata az ő eljövetelének előkészítése. Felszólította híveit, hogy nagyon figyeljenek oda a „kilencedik és tizenkilencedik évre”, mert Isten ekkor fogja őt elküldeni közéjük. Ez hitük szerint teljesült is.
A bábí vallás sebesen terjedt a síiták között, a papi körökben is. Néhány év alatt mintegy százezer követője lett, köztük négyszáz magas rangú pap és hittudós.
Irán vallási vezetése hatalmát féltve iszonyú üldözést kezdett a bábík ellen, akik szóval, tollal, de néha karddal is védték magukat. A százezer hívőből mintegy húszezren haltak vértanúhalált.
Az üldözés nemzetközi visszhangot váltott ki; a bábí vallás első hazai említése is ehhez kapcsolódik. A Magyar Hírlap 1852. október 27-i számában számol be egy hivatásos katona, Von Goumoens cs. és k. kapitány Teheránból keltezett leveléről. A katonai attasé – aki ezután kérvényezte hazarendelését is – elborzadva ír arról, mi történik a városban:
„Számtalan botütések, mik a gerincz és talpakra súlyosan hullanak, a testrészeknek izzó vassal sütögetése oly közönséges gyötrések, hogy az áldozat, ki ily bánásmódban részesül, igen szerencsésnek mondható.”
(…)
„Nem ritkán történik, hogy a keletiek soha nem fáradó fantáziája új kísérlethez fog. A Babinak talpáról lehúzzák a bőrt, a sebet forró olajjal bekenik, a lábra, mint a lóéra patkót vernek, és aztán az áldozatot futni kényszerítik.”
A Báb hívei megtalálták az általa ígért vallásalapítót Bahá’u’lláh személyében, és a Báb örököseinek közössége, a Bahá’í Világközösség ma mintegy hatmillió tagot számlál több mint kétszáz országban.
Bárhol is éljenek – Iránban és a muszlim világban a mai napig üldözésnek kitéve –, a bahá’í-ok most, a Báb születésének kétszázadik évfordulóján, és mindig is arra törekednek, hogy békésen, szavaikkal és életpéldájukkal váljanak méltóvá örökségükre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap
