Izlandon krampusz helyett egy emberevő boszorkány ragadja el a csintalan gyermekeket karácsonykor
2019. december 4. 17:01 Múlt-kor
Az izlandi kultúra méltán híres világszerte egyedi mivoltáról. Az Atlanti-óceán által elszigetelten több mint ezer éve alakuló, a kereszténység felvétele előtti skandináv kultúrát és a későbbi európai hagyományokat is a maga módján értelmező és továbbgondoló mondakörök és hiedelemvilág számtalan különös példával szolgálnak arra, hogy egy kis létszámú, ám sok évszázados egybefüggő történetiséggel rendelkező kultúra miként alakítja saját képére a külső behatásokat, és ötvözi azokat a teljességgel saját elemekkel. Nincs ez másként a karácsonyi hagyományok esetében sem: a szigetországban a gyermekeket egészen különös lényekről szóló mesékkel igyekeznek jó magaviseletre bírni.
Korábban
Ősi gyökerek
Ezek talán legfélelmetesebb szereplője Grýla („Morgó”), aki a szélesebb köztudatban ismert trollok és a rosszindulatú, gyermekfaló boszorkányok egyfajta ötvözetének tekinthető.
Grýla a 13. századtól mutatható ki az izlandi folklórban (a Prózai vagy Ifjabb Eddában óriásként jelenik meg), azonban első említései nem a karácsonnyal kapcsolatosak. Mindazonáltal már a korai időszakban is főként a rosszul viselkedő gyermekeknek volt tőle félnivalójuk.
Az egyik korai feljegyzés szerint Grýla a lakott területektől messze lakik, azonban időről időre az emberek közé merészkedik, hogy kardjával kibelezze azokat a gyermekeket, „akik húsért sírnak nagyböjt idején.”
E mondában fegyvere mellett egy zsákot is hord a hátán, amely Grýla karácsonyi hagyományba való kerülését követően is megőrizte jelentőségét.
Egy másik ősi hagyomány szerint Grýla egyfajta koldus, aki a gyermekes házakhoz jár, és arra kéri a szülőket, hogy adják neki rossz gyermekeiket, hogy aztán megehesse őket.
Grýla a 17. századtól kezdve „vesz részt” a karácsonyi előkészületekben – nem kizárt, hogy bizonyos mértékben az európai kontinensen (eredetileg német nyelvterületen) gyermekeket rémisztgető krampusz hatására vette fel új szerepét.
Izlandon a karácsony (Jól, e. „joul”) más európai országokhoz hasonlóan számos aspektusát őrzi a kereszténység felvétele előtti hiedelemvilágnak, így az ünnep eredeti szerepe – a téli napforduló, mint a melegebb idő eljövetelének első jelének ünnepe – sem tűnt el nyomtalanul.
Grýla bizonyos tekintetben maga a megtestesült izlandi tél: a mostoha időjárás, a nélkülözés és a reménytelenség szimbóluma, akitől okkal rettegnek az emberek.
Az izlandi táj sajátosságai – elsősorban a gyakran kiszámíthatatlan és félelmetes vulkanikus jelenségek – emellett azt a hitet is elültették az emberekben, hogy földrajzi környezetüket tudattal rendelkező lények irányítják akaratuk szerint, e nagy hatalmú teremtmények közé tartozott sokáig Grýla is.
Grýla és családja azonban kétségtelenül a nemzetközi karácsonyi „trendeknek” köszönhette a hideg évszakon belül magával az ünneppel történt összekapcsolását – minden valószínűség szerint eredetileg különálló mitológiai alakokból álló családjának „létrejötte” is e folyamatnak köszönhető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap