2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hatalomra kerülve a háttérből irányította kegyetlen rendszerét Khomeini ajatollah

2019. június 3. 12:25 MTI

30 éve, 1989. június 3-án hunyt el Ruhollah Moszavi Khomeini, Irán legfőbb vallási vezetője, a Reza Pahlavi sah uralmát megdöntő iszlám forradalom vezetője. Végakaratában kíméletlenül ostorozta az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, a nemzetközi cionizmust.

A tömegek kegyeltje

1902. szeptember 24-én, a perzsa időszámítás 1281. évében született a közép-iráni Khomeinben. Apja mollah (muzulmán hittudós) volt, aki a sah és a földbirtokosok hatalma ellen prédikált, ezért ellenségei fia születése után nem sokkal agyonverték.

Az elárvult ifjút tudós bátyja nevelte, majd a síita "Rómában", Kom városában folytatott teológiai, jogi, filozófiai tanulmányokat. 1928-ban megnősült, három lánya és két fia született, legidősebb fiát száműzetése idején a sah titkosszolgálata meggyilkolta.

Khomeini az iszlám törvények és jog elismert tudósa lett, tanított, könyveket írt, ezek közül már az első közvetlen támadás volt a sah diktatórikus uralma, a külföld előtti behódolás, az iszlám kultúra módszeres lerombolása ellen. Az 1950-es évek elején már mint főpap, ajatollah (Allah megbízottja) állt ki az iráni olajat államosító Moszadik-kormány mellett.

Gyűlölete a sah és környezete iránt tovább fokozódott, amikor 1953-ban a külföldi olajvállalatok és a CIA segítségével szervezett puccs megbuktatta a kormányzatot.

Khomeini szónoklataiban ostorozta a Reza Pahlavi által 1962-ben meghirdetett "fehér forradalmat": a kapitalizálódást, a külföldi tőke bevonását, a feudalizmus maradványainak felszámolását, a földbirtokok (köztük az egyháziak) kisajátítását, az egyházi előjogok megtépázását, mindazt, amit a perzsa hagyományok és életforma lerombolásának tartott.

A sah 1963-ban őrizetbe vetette, mire tüntetéshullám árasztotta el az országot, a "Halál vagy Khomeini" jelszót skandáló tömeg és a hadsereg összecsapásaiban több ezer ember vesztette életét.

Reza Pahlavi ezután állítólag kétmillió dollárt ajánlott fel neki, ha külföldre távozik, mire Khomenini a dupláját ígérte, ha a sah vonul vissza a politikától. Hogy miből szerezte volna a pénzt? "Nekem csak egy szót kell szólnom, és másnapra a bazárból összegyűlik a négymillió" - felelte.

Khomeini ereje nemcsak az iszlámból, a tömegek fanatizmusából fakadt, mögötte állt a külföldi tőke behatolása által veszélyeztetett, az évszázadok alatt családi, etnikai, vallási és törzsi szálakkal összefonódott nagyhatalmú bazár is. Khomeinit halálra ítélték, de mivel a vallási vezetés "nagy ajatollahnak" nyilvánította, "csak" száműzték az országból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Khomeini ajatollah Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjével Teheránban (kép forrása: flashbak.com)Khomeini visszatérése Iránba, 1979. (kép forrása: rferl.org)Fegyveres tömegek az utcán az iráni forradalom idején (kép forrása: intpolicydigest.org)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár