Miért tűntek el a kalauzok a BKV járatairól?
2018. december 4. 09:47 MTI
57 éve, 1961. december 4-én vezették be Budapesten, először a Fogaskerekű Vasúton a kalauz nélküli közlekedést. Az első vidéki fecske Szeged volt, ahol 1974. október 1-jétől vezették be a kalauz nélküli közlekedést.
Korábban
Pest-Budán a legkorábbi városi közlekedési eszköz a bérkocsi volt, 1832-ben indult az első omnibusz-járat Budán. A 12-24 személyt befogadó járműveken csak ülőhely volt, megállóhely viszont nem létezett, a le- vagy felszálló utasok bárhol leinthették a kocsist. 1866-ban helyezték üzembe az első lóvasútvonalat a mai Kálvin tér és az Újpesti vasúti híd között. Az emeletes kocsik mintegy 60 férőhellyel rendelkeztek, az útvonalakat az írni-olvasni nem tudó utasokra való tekintettel színes zászlókkal különböztették meg. A Fogaskerekű vasutat a Svábhegyen 1874-ben adtak át a forgalomnak. 1889-től járt a villamos, 1894-től a földalatti vasút, 1915-től pedig az autóbusz. A két világháború közötti nyitott peronú villamosokon becsukható ajtó helyett az utasok által ki-beakasztható, lehajtható rácsszerűség védte az utazókat a kieséstől, bár sokszor már csak azért sem lehetett beakasztani, mert a ritkán közlekedő villamosokon fürtökben csüngtek az utasok.
Mindezen közlekedési eszközökben közös volt, hogy a menetdíjat a kalauznak kellett leróni, illetve az előre megváltott jegyet neki kellett bemutatni, amelyet a kalauz csak kezelt, azaz lyukasztott. Ugyancsak a kalauz feladata volt megállóból való induláskor a villamosvezetőnek jelezni, hogy az ő kocsijukban már nincs le- vagy felszálló. A jelzés csengetéssel történt, a kocsi belsejében, a tető közelében egy heveder futott végig, erről több helyen lógott le egy-egy rövidebb hevederdarab, amelyekből a kalauz a hozzá legközelebb lévőt meg tudta rántani, ekkor a kocsin kívül felszerelt csengőharangra ráütött a hevederhez erősített kalapács.
A nem túl népszerű szakmában létszámhiány alakult ki, emiatt a villamosokat üzemeltető vállalat (az egységes budapesti tömegközlekedési vállalat 1949-ben szűnt meg) 1961-ben részleges kalauz nélküli közlekedést vezetett be: a szerelvények első kocsiján, ahol nem volt kalauz, csak bérletes utasok, vagy az előre megváltott menetjeggyel rendelkezők utazhattak. 1968-ban a korábban egymással rivalizáló cégeket Budapesti Közlekedési Vállalat néven összevonták, s a BKV 1969. július 1-jén valamennyi járművén bevezette a kalauz nélküli üzemmódot. Az első vidéki fecske Szeged volt, ahol 1974. október 1-jétől vezették be a kalauz nélküli közlekedést.
Az előre váltható bérletek elterjedésével először csak a szerelvények egy „KN” táblával jelzett kocsijában, majd minden villamoson bevezették a kalauz nélküli közlekedést. Az indítási jelzést a vezető adta, a kocsik ajtajára piros jelzőlámpát szereltek fel, mellé felirat került: „Ne szálljon fel, ha a piros lámpa ég”. A hevederes csengőket leszerelték, az utasok által működtethető vészcsengőként pedig villamos csengőt szereltek fel. A kalauz nélküli közlekedéssel egyidejűleg megjelentek az ellenőrök és természetesen a közlekedési vállalatoknak óriási károkat okozó bliccelők is. Érdekesség, hogy szomszédunkban, Bécsben egészen 1996 végéig közlekedtek a 46-os vonalon kalauz kísérte járatok.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Tengernyi programot kínál a gyermekes családoknak is a Szent István Nap
- Sokáig maradt a Városligetbe látogató gyerekek kedvence az olasz bohóc cirkusza
- A madarak számára is kellemes környezetet biztosítottak a régi Városliget tavai
- A legendás Zeppelin léghajó útját is megörökítették a Városliget fölött
- Sió tündér legendáját is elhozták a Városligetbe a millenniumi ünnepségek
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.