Végre megkapta az építési engedélyt a Sagrada Familia

Az építésért felelős alapítvány a következő tíz évben 36 millió eurót (több mint 11,6 milliárd forintot) fizet majd a városnak. A városvezetés cserébe vállalta, hogy 2019 első negyedévében kiadja a szükséges engedélyeket. A tervek szerint a befolyt összegből 22 millió eurót fordítana a város a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére, 7 millió euróból közvetlen földalatti összeköttetést teremtenének a metró és a bazilika között. 4 millió eurót költenének városfejlesztésre a Sagrada Familia közvetlen környezetében, és tíz év alatt mintegy 3 millió eurót a környék takarítására, rendben tartására.

A Sagrada Familia évi 4,5 millió látogatójával a legnépszerűbb műemlék Spanyolországban, azonban a városnak egyben problémát is okoz a folyamatos tömeg a bazilika környékén. A városvezetés által „történelminek” nevezett megállapodás azonban nem minden vitás kérdést rendezett, ugyanis a bazilika eredeti tervei szerint a főbejárathoz egy tágas sugárút vezet, amelynek jelenlegi megvalósításához két lakóháztömböt le kellene bontani.

Jordi Faulí főépítész pedig szeptember végén beszélt újságíróknak arról, hogy szándékuk pontosan úgy befejezni az épületet, ahogy azt világhírű tervezője, Antoni Gaudí megálmodta. A Sagrada Familia befejezését 2026-ra, Antoni Gaudí halálának 100. évfordulójára ígérik.

Legmagasabb, 172 méteres központi tornya négy év múlva lesz kész. A katalán modernizmus jelképének számító, gótikus és szecessziós elemeket egyedien ötvöző bazilikának jelenleg nyolc befejezett tornya van, nyolc év múlva összesen tizennyolc tornya magasodik majd a város fölé.

A bazilika alapkövét 1882-ben fektették le, Antoni Gaudí építész egy év múlva vette át a munkálatokat és a megszállottjukká vált; mindent újra és újra áttervezett, 1910-től felhagyott egyéb munkáival.
Az építkezésen remeteként élt, maga gyűjtött a költségekre egészen 1926. június 10-én bekövetkezett haláláig. Ekkor az épületnek még csak a negyede, egy torony és a keleti homlokzat volt kész. A Sagrada Familia azóta is folyamatosan épül, 2005-ben az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az épületet 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa a bazilika rangjára emelte és megszentelte. A templom működik, miséket celebrálnak benne, de a legtöbben turistaként érkeznek, hogy megcsodálják a páratlan épületet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején