Futótűz fedte fel az írek üzenetét a II. világháborús bombázók pilótáinak

A természet és az idő vasfoga által részben már erodálódott szó eredetileg az „ÉIRE” betűit tartalmazta, amely ír-gael nyelven Írországot jelenti. Mint kiderült, a második világháború során több mint nyolcvan ehhez hasonló, a levegőből észrevehető jelet hagytak az ír partoknál a (főként német) bombázók pilótáinak címezve, hogy így adják tudtukra, semleges állam fölé tévedtek, és a támadás szükségtelen.

Az ír hatóságok egykori erőfeszítéseinek jeleit ma már másutt nem nagyon lehet felfedezni, mert a sűrű rekettyés vagy az aljnövényzet egyéb fajai nőtték be teljesen a betűket. Ebben az esetben a tűzvész „szerencsés” volt, ugyanis felfedte a fehérre mosott szót.

A második világháború kitörése előtt Írország kijelentette, hogy nem fog csatlakozni semmilyen fegyveres konfliktushoz, amelyben Nagy-Britannia érintett. Ez nem feltétlenül a britellenességet jelentette, hanem így kívánták megőrizni a viszonylag fiatal állam függetlenségét, amely korábban évszázadokon át a britekhez tartozott. Írország 1541-től perszonálunióval kapcsolódott Angliához, 1801-ben pedig Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának része lett. Az 1919-21-es függetlenségi háború után a sziget nagyobbik részén létrejött az Ír Szabadállam, amely 1937-től a független Ír Köztársaság néven futott már.

Bár Írország valóban nem vett részt a második világháború hadmozdulataiban, azt azért nem engedhette meg, hogy a Brit Birodalom apró szomszédjaként valamiképpen titokban ne támogassa a szövetséges hatalmakat, miután 1939 szeptemberében hadat üzentek a hitleri Németországnak. Az ír hatóságok internálták azokat a német tengerészeket vagy pilótákat, akik véletlenül a partjaikon landoltak, míg a brit csapatoknak lehetővé tették a hazatérést. Nem beszélve arról, hogy 43 ezer ír csatlakozott a brit erőkhöz.

„Egyéb, cseppet sem semleges intézkedések közé tartozik az is, hogy pontosan jelentették Londonnak a partjaikról érzékelhető német repülőgépek és tengeralattjárók mozgását” – írta a The Irish Times 1999-ben. Írország továbbá üzemeltetett egy, víz alatti tevékenységek kiszűrésére alkalmas radarállomást is, valamint megengedte Nagy-Britanniának, hogy a felségvizein támadja meg az ellenséges tengeralattjárókat. Az ír állam azt is lehetővé tette keleti szomszédjának, hogy használja a reptereit és az egyéb logisztikai bázisállomásait.

A háború véres szele 1941 áprilisában és májusában érte el az ír szigetet, amikor a Blitz során a Luftwaffe gépei Dublint is bombázni kezdték. A támadás során az ír fővárosban több mint ezren haltak meg, és több tízezren menekültek el az ország védettebbnek tűnőbb részeire.

A második világháborús írországi felirat nem az egyetlen történelmi-régészeti felfedezés, amelyet az idei nyári hőségnek és a száraz időjárásnak köszönhetünk. A szigetországban tomboló hőhullám révén fedezték fel Plunkett Szent Olivér, 17. századi római katolikus mártír feltételezett otthonát és egy drón segítségével egy 3500 éves ókori sírhalmot is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett