Felgyorsíthatták az emberi evolúciót az extrém időjárási körülmények
2018. március 19. 11:58 MTI
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
Korábban
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehető ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - erről számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
A feltárásokat az Olorgesailie ásatási helyszínen, a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy térségében végezték. A régióban folytatott feltárás a Smithsonian Intézet tudósa, a kutatásban résztvevő Rick Potts szerint több mint egymillió évre visszanyúló betekintést enged a történelmi múltba. A kutatók egyebek mellett a szerszámkésztő technológia fejlődésének jeleit is megtalálták. A tudósok szerint a régióban lezajlott környezeti változások alapvető hatással lehettek a régióban élő korai Homo sapiens evolúciójára - ismertette a BBC News.
A leletek alapján a korai emberek már 700 ezer évvel ezelőtt megjelentek a térségben, és a környéken talált sziklákból nagy kőbaltákat készítettek. „Technológiailag a dolgok nagyon lassan változtak, sok százezer év alatt” - mondta el Potts. Ezután, mintegy félmillió évvel ezelőtt valami megváltozott. A térségben hatalmas tektonikus mozgások zajlottak és szélsőséges éghajlati körülmények uralkodtak. Az erózió miatt mintegy 180 ezer évnyi időszakról a kutatók nem találtak leleteket.
Nemcsak a táj változott meg, hanem az állat- és növényvilág is - korai elődöknek tehát megváltozott természeti erőforrások álltak a rendelkezésére. Attól kezdve, hogy a 180 ezer éves „szünet” után ismét leletek jelzik az ember tevékenységét, a kőkorszaki emberek élete tökéletesen megváltozott. „A változás sebessége igazán figyelemre méltó. Az említett hiátus alatt történhetett egy fordulat, az evolúció egy felgyorsult periódusa” - állapította meg Potts.
Új szerszámok jelentek meg: kicsi, éles pengék és hegyek, amelyeket obszidiánból, sötét vulkanikus üvegből készítettek. Ez a technológia a középső kőkorszakba való átmenetet jelzi - magyarázta Eleanor Scerri, az Oxfordi Egyetem kutatója.
Új eszközök jelentek meg, a nagyobb szikladarabokból formált kőbalták helyett a korszak emberei már inkább éles pengéket készítettek: lándzsákra erősítették és messzire hajítható fegyverként használták. Míg a kőbaltákhoz való szikladarabok 98 százalékát Olorgesailie környékének 5 kilométeres körzetében találták, az obszidiánért jóval távolabbra kellett menniük. 25-95 kilométerre vándoroltak az értékes anyagért, s közben kapcsolatba kerültek más embercsoportokkal.
A leletek alapján ez a kenyai régészeti helyszín lehet a legkorábbi ismert példa a hosszú távú szállításra, esetleg kereskedelemre. Arra is találtak bizonyítékokat, hogy a feltehetően 20-25 fős kis csoportokban élő korai emberek okkerszínű festéket használtak. Az azonban nem világos, hogy ennek csak gyakorlati célja volt, vagy közösségi rituális jelentéssel is bírt.
Marta Mirazon Lahr, a Cambridge Egyetem tudósa szerint mivel a kenyai régészeti helyszínen a kőkorszaki emberek jelenléte folyamatosan észlelhető, ez a térség különösen alkalmas arra, hogy megértsük az Afrikában ebben a korszakban lezajlott emberi evolúciót.
Scerri és Chris Stringer antropológus szerint a kutatási eredmények arra utalnak, hogy a középső kőkorszak új technológiája Afrika keleti és nyugati részén egyidejűleg fejlődött ki. „A középső kőkorszak Afrika különböző részein valószínűleg már 315 ezer évvel ezelőtt megjelent. Tehát nem valószínű, hogy kialakult valami egy helyen és onnan terjedt tovább más helyszínekre” - mondta Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója.
Bár a kenyai ásatásokon feltárt bizonyítékok a Homo sapiensre jellemzőek, fosszilis maradványokat nem találtak ebből a korszakból a térségben. A legrégebbi Homo sapiens-kövületeket Marokkóban fedezték fel: a maradványok korát 300-350 ezer évesre becsülték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap